A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Brimo Minan. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Brimo Minan. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 4., hétfő

Brimo Minan – Tasi Katalin: Levél az Ismeretlen Hetedikeshez


Ami a szívemen…

            Miért nincs egyenrangúság az emberek között?
            Sokan lenézik a hajléktalanokat, amikor sokszor nem is ők tehetnek arról, hogy az utcára kerültek. De ha mégis, akkor sem szabad emiatt megbántani őket, mivel ők is ugyanolyan emberek, mint mi, ők is hibázhatnak.
            Nemcsak őket közösítik ki, másokat is. A szellemi fogyatékosok például nem tehetnek arról, hogy ilyenek. Nem bántani őket, segíteni kell nekik.
Mentsük meg magunkat magunktól! Az élet szép! Segítsük egymást!

Brimo Minan 7.b

Gál Boglárka Réka (7.b) illusztrációja


Levél az Ismeretlen Hetedikeshez, 
akit Brimo Minannak hívnak

Kedves!

Ismeretlenül köszöntlek. És köszönlek. 
Csodálatos gondolatokat írtál, és nagyon nagy hatással voltál rám. 

Bevallom, először azt találtam ki, hogy egy ál-tanmesét írok a soraid alapján. A mese lényege az lett volna, hogy az Úristen leküld a földre három angyalt, hogy éljenek le egy-egy napot, egy mélyszegénységben tengődő anya, egy hajléktalan férfi, és egy szellemi fogyatékossággal élő kisgyermek bőrében. Azért, hogy aztán beszámoljanak neki arról, mit tapasztaltak. Szép történet lett volna, ügyesen kidolgozva, érzékeny csattanóval a végén, összecsendülve a gondolataiddal. Legelőször is ezt kell megköszönnöm: ígérem, egyszer megírom ezt a történetet. 

Most mégis inkább levelet írok neked.