"Akkor jutott eszébe, hogy mindenkit egészben nyelt le, nincs tehát más dolga, mint kiköpni őket, és megint lesznek emberek.
Szép sorban ki is köpött hát mindenkit."
Élt egyszer egy dinoszaurusz. Nagyon rémisztő volt, mindenkit bekapott és egészben lenyelt, aki az útjába került. Meg se rágta, csak hopp, leküldte a gyomrába.
Az emberek rettegtek tőle, el akarták pusztítani, de sehogy sem sikerült nekik.
Megdobálták kövekkel, megdobálták kézigránátokkal, sziklákat görgettek rá a hegy tetejéről, ám a rémisztő dinoszaurusz kinevette őket.
Ágyúkkal lőtték, tankokkal lőtték, repülőgépről atombombákat dobáltak le rá, de a rémisztő dinoszaurusz kinevette őket.
Semmi sem ártott neki.
Az emberek viszont elpusztultak az atombombáktól. Nem maradt senki a Földön, csupán a rémisztő dinoszaurusz, mert neki még az atombomba sem ártott. De mivel akkor már nem talált élő embert, akit megehetett volna, azt gondolta, most már úgyis mindegy, akkor inkább megjavul, és csak növényeket eszik.
Amikor megéhezett, megkóstolta az első növényt. Amikor újra megéhezett, megkóstolta a másodikat is. Ízlett neki mindkettő, ahogy a harmadik és a negyedik és az ötödik fajta is.
De azért az embereket jobban szerette.
Enni is, meg egyébként is. Mert kicsit szomorú volt, amiért ennyire egyedül maradt.
Akkor jutott eszébe, hogy mindenkit egészben nyelt le, nincs tehát más dolga, mint kiköpni őket, és megint lesznek emberek.
Szép sorban ki is köpött hát mindenkit.
De a hosszú évek alatt olyan sok embert nyelt le, hogy a Föld ettől lassan újra benépesült.
– Jaj, de jó! – örvendezett a dinoszaurusz, és arra gondolt, mi lenne, ha megint rászokna az emberevésre.
Ám balszerencséjére éppen akkor jött a jégkorszak, és mielőtt ismét lenyelt volna akár csak egyetlen embert is, a rémisztő dinoszaurusz hirtelen jéggé fagyott.
Akinek nem ártott se szikla, se kézigránát, se atombomba, most bizony a rettenetes hidegtől azonnal kipusztult.
Az emberek viszont nem fagytak meg, mert újra feltalálták a tüzet.
Jól átmelegedtek mellette, aztán amikor az ujjaik már nem voltak annyira elgémberedve, feltalálták a tűt és a cérnát, és varrtak maguknak inget meg nadrágot, hogy ne vacogjanak abban a szörnyű hidegben.
Később pedig, amikor olvadni kezdett a jég, feltalálták a varrógépet is, hogy gyorsabban menjen a varrás.
〜〜〜
 |
| Vajda Melinda: A rémisztő dinoszaurusz |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése