Visky Ruth-Boglár illusztrációja
A tükröm bennem nézegeti magát,
s halk koccanással sóhajtja: – Nahát,
milyen
szép vagyok ebben a lányban.
A hajam selymesen ragyog és lágyan
omlik peremére a faragott keretemnek,
ott bal szélén a jobb oldali kerevetnek,
amelyben
üldögélve megpihenni látszom,
és a
délutáni tompa fényben játszom
a bársony
takaró rojtjaival csendben,
s ott
lebegek a fentben és a lentben.
Ha beléd
nézek – szól – oly boldog vagyok,
a szemem kéklő szikrákkal ragyog,
és valami
belül egyre csak veri az ütemet,
mint augusztusi eső az ablaküveget.
S ha
valaki mellkasomon most kigombol,
Láthatja,
hogy szívem jobb oldalon is dobol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése