Függönyrojtos végig minden, mégsem csordul hisz csak jégcsap.
Zöldül a völgy, ám benne a tölgynek száz csupasz ága mind csupa szálka.
Messze a nyár még, hosszú az árnyék, két negyedév míg érik a málna.
Éjjel a fagytól dermed a tájék, játék még csak délben a plusz fok.
Várom a végét, jöjjön a húsvét, innen már az pár nap nem sok.
Rügy megeresztő enyhe a szellő, órák múltán itt lesz persze,
s mint konfettit szilveszterre - szilvafa szórja a szirmát szerte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése