Illusztráció: Czakó Rita |
Bertóti Johanna: A róka és a holló
+ egy variáció Romhányi József nyomán
Álljon itt kezdetnek a három karakter:
A róka, a holló s egy darab camembert.
Jókora sajt pihen egy tisztás peremén.
Hogyan került oda, meg nem fejthetem én...
Egy holló érkezik, kémleli a sajtot,
Egyik fa ágán ül, a szárnyával csapkod.
Ő maga sem tudja: merje megkóstolni?
Mi van, ha mérgezett, vagy túl régi holmi?
Ha jobban megnézi, hát, elég penészes...
S ekkor jön a róka – enyhén szólva éhes.
Ámde gyanús neki, hogy hollónk nem mozdul.
Lehet, el akarja veszejteni orvul?
Így aztán megszólal: „Kedves holló koma,
tálalva van, látja, a finom vacsora.”
Erre így a holló: „Róka koma, kérem,
csakis Ön után majd, legyen a vendégem.”
Erre meg így felel a ravaszdi róka:
„Hogy Ön előtt egyek, szó sem lehet róla!
Illetlenség lenne, kérem, parancsoljon!”
Mire így a holló: „Csak Ön után, mondom.”
Így a magáéból egyikük sem hagyna.
És ekkor előjön a fűből egy hangya.
Jó izmos egy szerzet (nem jelentettük be,
csak besétál lazán a történetünkbe.)
Nem is tétovázik, megfogja a sajtot,
amire a holló meg a róka hajtott.
És camembert-estől eltűnik a hangya,
Pontosan így történt, egy szavam se hanta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése