Lenyíló verssor
Játékosok száma: minimum kettő
A játék leírása:
Végy egy soroló típusú verset – a mi választásunk Kollár Árpád Dalocskájára esett –, ahol minden sorban tulajdonképpen egy külön történet van elrejtve. „Kattints” egy sorra, és „lenyílik” egy történet. Ezt a történetet írd meg, röviden vagy hosszan, dialógusban vagy elbeszélésben, stb.
Konyicska Kinga rajza |
Dalocska
Majoros Nóra és Mészöly Ágnes írása Kollár Árpád verse nyomán
szeretnék gombát szedni az erdőn
Ha lenne avar, el lehetne bújni benne. Belemerülni
derékig, nedves és elmúlásszagú színkavalkádba, aztán hátradőlni a hűvös ágyon.
A barnák betakarnak, a sárgák irigylik tőlem a telet, a rozsdaszínűek meg
kinevetnek csak. A levélkupac alján húsos gombát is találhatnék, ha lenne
levél, ha lenne ősz, ha nem állt volna meg az idő.
szeretném szemmel rúgni a labdát
Ha szuperhős lennék, nem olyan lennék ám, mint azok.
Nekem lombruhám lenne, ami együtt újulna a tavasszal, és színesedne az ősszel.
Télen, levéltelenül, közönséges emberré válnék egy kicsit, és aludnék, mintha
megállna az idő. Az lenne a szupererőm, hogy a szemem lézersugarat tudna lőni.
De csak vad kedvemben. Szelíd kedvemben gesztenyével pingpongoznék.
szeretnék kutyát kapni dobozban
Egy segítőm is lenne, anélkül besavanyodnak a hősök,
mint az almaecet meg a napon felejtett húsleves. Gombaorrú, őzikelábú,
vargánya-barna kis vakarcs kutya, gyufásdobozban lakna, hogy ha épp
aludhatnékja van, zsebre vághassam csak úgy. Még hogy a kutyatartás macerás
dolog!
szeretném kolbásszal enni a fánkot,
Nehogy azt hidd, hogy megmondhatnád egy szuperhősnek,
mit csináljon! Egész éjjel párnacsatáznék a kutyámmal, tollpihék, szőr és
falevelek borítanának mindent. A romokon aludnánk összebújva nappal, már ha
éppen nem kéne megmenteni valakit. Sikítanék a moziban a csendes részeken, és
mindenki frászt kapna. Csimpaszkodnék a buszon a fogantyúba, akkor is, ha
leszakad. És nem ennék uborkát, soha!
szeretnék biciklizni egy felhőn,
Hullámvasút előtt főleg nem ennék, nemcsak uborkát,
hanem zöldet egyáltalán, borsót, salátát, karalábét sem, bár az majdnem fehér,
olyan sápadt. A zöldtől repülni kell, és hullámvasutazás közben, hiába lánc meg
figyelmeztetés, elszabadulna bennem a repülés, és akkor aztán lenne nagy
elképedés. Ezért nem lehet zöld uborkát kapni a Vidámparkban, csak ragacsos
rózsaszín vattacukrot, meg kukoricát, pattogatva, ami fehér, vagy főzve, ami
sárga. Egyszer kipróbálom a karalábét Hullámvasút előtt. Egy kicsi repülés csak
nem tűnik fel senkinek!
szeretném, ha engednének félni,
Ugye mondtam, hogy a szuperhős ruhám leveles lenne?
Tavasszal kirügyezne, nyáron smaragdzölddé válna, zizegnének a levélkék. Elég
lenne kitárni a karom, és csak repülnék, repülnék, repülnék a csillagokig. De
ha túl messzire szállnék, és őszre váltana közben a nyár, megszínesedne a ruhám
− akkor jönne ám a zuhanás! Lehetnék bármilyen szuperhős, versenyt sikítanék a
skatulyakutyával. Segítséééééééééééééééééééég!!!
szeretnék szétszerelni egy tankot,
Persze csak addig sikítanék, míg földközelbe nem érek,
akkor csendben maradnék, nehogy felverjem
a szomszéd néniket, mert akkor aztán lőttek a repkedésnek, nem
engednének a Hullámvasút közelébe többet, zöld ruhában vagy uborkaevés után
kiváltképp nem. Inkább lesz ami lesz, bebújnék a kutya mellé a skatulyába,
olyan nehezek leszünk ketten, mint egy doboz fekete lyuk, még egy tankot is
rapityára tennénk simán, ha eltalálnánk.
szeretném szeretni, ami nincsen.
Jó terv, mi? De egyelőre csak figyelem a fákat, itt a
kert végében. Nagyon nagy fák, rengeteg rajtuk a levél, egyiket-másikat már
fancsalítja az ősz. Ha lepotyognak, jó vastag avar lesz a törzsek alatt. El
fogok bújni benne, belemerülök derékig, aztán hátradőlök, mintha párnák
lennének. Hátha szuperhős leszek tőle. Vagy egyszerűen csak találok gombát.
Szerintem csak "jó ürügy" a meseéhes unokasereg arra, hogy olvasgassam amiket alkottatok. Vén fejjel, felnőttként is...KIKAPCSOL , ÉS EGY CSODÁS VILÁGBA VEZET!
VálaszTörlésEnnek őszintén örülünk :) Jó olvasást továbbra is.
Törlés