Egri Mónika |
Most, hogy az utolsó ajánló is megjelent – még díjat is
osztottunk –, és az októberi helyett immár novemberi esőcseppek szaporáznak a
szürke felhőkdunnákkal takart égboltról, eljött a búcsú ideje.
Miközben a valódi, nedves, már-már könnycseppnek ható eső
szaporán gyűlik az út széli vájatokban, a járda egyenetlenségeiben tócsává, egy
kicsit a mi szívünk is szomorú.
De az arcunk nevet, hiszen Rét Viki szerkesztőtársammal sok,
néha édes, néha keserű, vicces-bosszankodós, sírós-nevetős, egyszerű és
töprengő pillanatot éltünk meg az ajánlók szerkesztése, publikálása közben.
Most november második felére átadjuk a stafétát a decemberi
szerkesztőknek.
Mi pedig köszönjük, hogy olvastatok és írtatok!
Köszönjük az ajánlott szerzőknek és illusztrátoroknak, hogy
megírták a könyveket, a kiadóknak, hogy kiadták, gondozták őket, hisznek
bennük. Külön köszönjük, hogy figyeltek ránk, és kivétel nélkül mindannyian
megosztották az ehavi bejegyzéseinket.
Mire ezt megírtam, odakint pocsolyává híztak a szorgalmasan
hulló esőcseppek, húzzunk tehát esőkabátot, gumicsizmát. Gyertek velünk
búcsúzóul egy utolsót önfeledten a pocsolyában ugrálni, hogy nevetéstől piros
arccal várhassuk együtt a Mikulást és a Karácsonyt!
Szeretettel:
Németh Eszter
Végül, de nem utolsó sorban, köszönöm Rét Vikinek, alias Piros Tollnak, a szövegeink nyelvi szerkesztőjének a munkáját, figyelmét, segítségét a magam, az olvasók és a Cimborák nevében is!
Ill, Egri Mónika |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése