illusztráció: Jánosi Andrea
Bo, mint a…, Bo, mint a szellő,
Átlebeg időkön, téren.
Furulyaszó ring utána,
Szekerén szunnyad az Éden.
Bo, mint a…, Bo, mint a zápor,
Nagy utak porát lepallja,
Ökröket itat, virágot,
S ködöket ringat a karja.
Bo, mint a…, Bo, mint a tűzláng
Duruzsolása a fülnek:
Jóleső, fényes melegség,
Amiben cipócskák sülnek.
Bo, mint a…, Bo, mint a földmély:
Millió titok tudója.
Tegnap egy fű hegyén látták.
Ki tudja, hol jár azóta…!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése