Meillinger Zita képe |
hol a homokszél
szelíd
homokdűnék lankái
közt
homokváros
rejtezik
bástyafőin
díszőrségben
homokhuszár
szalutál
inge homok,
bajsza homok
homokkard az
oldalán
a várnép is mind
homokból
jönnek, mennek,
nyüzsögnek
homokmama sose
mondja
fiának, hogy
fürödj meg
a tisztaság nem
lényeges
mindannyian
szurtosak
csupa homok
fülük, nyakuk
ruhájuk is homok
csak
délidőben
homokharang
jelzi itt a
terítés
asztalukon
homokleves
homoktányér,
villa, kés
homoklábost hoz a
kukta
benne
homokpaprikás
desszertnek meg
homoktortát
szeletel a
főszakács
homokkovács lovat
patkol
homokcipót süt a
pék
asztalosnál cifra
díszű
homoklábat kap a
szék
verandán a
homoknagyi
homoklabdát
gombolyít
homokdáma tükör
előtt
homokfrufrut bodorít
esteledvén
homokhold kel
seprű, lapát mind
pihen
marad másnapra is
homok
amit majd seperni
kell
homokházban,
homokágyban
szendereg a
homoknép
homokfátyol hull
szemükre
álmuk is csak
homokkép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése