Te is tudod, hogy vannak könyvek, amiket ugyanúgy szeret a nagyi, az anyukád és a kistesód.
Hogy te is pont azt érzed, amit réges-régen ők, amikor a szomszéd néni már megint azt kéri: felelj szépen, ha kérdeznek.
Kicsit toporogsz, végül belekezdesz: akár hiszed, akár nem, az úgy volt, hogy velem mindig történik valami…
Innen pedig csak beszélsz és beszélsz és beszélsz.
Például a tacskóikrekről, akik annyira egyformák, hogy még a gazdáik sem tudják melyik Bertalan és melyik Barnabás. Meg arról az öreg házról, aminek a belső udvarán egyszer csak égig ér a fű és mindenki málnaszörpöt iszik szalmaszállal. És nem felejtkezel meg szomorú Amálkáról meg a fura szemüveges bácsiról, aki igazából cvikkedlit hordott.
Amikor pedig a szomszéd néni a nagymamádra mosolyog és megkérdezi, vajon kire ütött ez a gyerek, a nagymama visszamosolyog és azt mondja, nem tudom, de örülök, hogy fiú/lány.
Te pedig azt érzed: jó nekem!
Innen hipp-hopp már óvodás vagy, egy szempillantással később meg már iskolás és azon kapod magad, hogy lassan érdekelni kezd a Naplóm, sőt már nem is neked olvasnak, hanem te olvasol Janikovszkyt.
Fenti böngészős szövegünkben bizonyára több ismerős és kedves könyvcímekre bukkantál, amiből sejted, a soron következő Cimbora írások a Mosolyrend lovagjához, a 20. század kiemelkedő gyerekirodalmi szerzőjéhez és szerkesztőjéhez, Janikovszky Évához kapcsolódnak majd. És nem tévedsz!
 |
| Bódi Kati illusztrációja |
A szerző születésének 100. évfordulója alkalmából elővettük, újraolvastuk és tovább/át/össze/megírtuk a saját mosolyszövegeinket.
Hogy mi került a lemez kortárs oldalára? Hamarosan megtudjátok!
Várnak együtt ünnepelni s mosolyogni:
a szerkesztők - Nagy Izabella és Várfalvy Emőke