A bükki manók arról híresek, hogy alig lehet
rájuk akadni. Ám aki mégis találkozik velük, mindennél és mindenkinél jobban
megkedveli őket. Különösen, ha ismeri a „mondandókat”! Azok ugyanis… NA NEM! Egy titokfejtős történetről
spoilerezni (magyarán lelőni a poénokat) szigorúan tilos, tehát ezt most nem
árulom el. Tessék elfogadni így: a fenti
kijelentés teljességgel igaz, és erre Sünimanó a bizonyíték!
Aki ugyanis erről a kis bükki manóról szóló könyvet,
vagyis inkább a manó történetét megismeri, azt fogja gondolni, hogy ő is
szeretné, ha odaköltözne a családjához egy évre egy ilyen kedves kis lény.
Mert akkor olyan kalandokban lesz része, amilyenekről
minden gyerek álmodik! Mészöly Ági könyve, a Sünimanó ugyanis egyrészt nagyszerű kis családi mese, ami tényleg
olyan, mintha a következő utcasarkon játszódna. Másrészt varázsos, mesés és izgalmas,
mert a kalandok a hegyek közé is elrepítenek, ahol… NA NEM! Spoiler nincs, s
így sajna a „szomszéd ház kertjéről” se szólhatok.
De arról igen, hogy ebben a hamisítatlan
mesekönyvben van bőven humor is, meg tanár-diák-zördülés a suliban, felnőtt-gyerek-zördülés
bárhol, meg felnőtt-felnőtt-zördülés akárhol, meg gyerek-gyerek-zördülés mindenhol,
és…
Ám a lényeg mégis az, hogy Sünimanó története olyan
izgis nyomozós történet és kölyökakció, amilyet csak a legnépszerűbb és
legkedveltebb ifjúsági regényekből ismerünk.
Sajnos az is igaz a bevezető mondatból, hogy Sünimanót tényleg alig találni, de aki
ügyes, azért ráakadhat! Például
könyvtárban, ritkásan antikváriumban… VISZONT!
Nagyszerű volna, ha amolyan ifjúsági-regényes
kölyökakcióként mindenki keresni és kutatni és követelni kezdené a
könyvesboltokban és a kiadóknál – és akkor biztosan lesz újra Sünimanó! Talán akkor még a történethez
kicsit jobban méltó (szebb?) borító is készülhet hozzá…
Azaz csak hajrá!
Nyulász Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése