2021. január 14., csütörtök

Янош Джеймс Сөтси: Сөз ойын

Суретші: Гөзө Дудаш
Негізгі сөздер: бөкен, шыжық, шұбат (tatárantilop, töpörtyű, tevetej)

Құрыш тоқаш асаған темір мысық,
Қарбыз жейді періште көзін қысып.
Итмұрынға әуес-ау естелі өрнек,
Жалын асап, айдаһар барады ысып.

Заңсыз жегеніне қарамастан,
Киік шіркін қалағанын ала қашқан.
Жегені жауынгердің – жалғыз тоқаш,
Түйе үшін түйе сүті – нағыз тоқ ас.

Бөлтіріктің дәмді асы  лақ болар,
Тоқаш жесе бозбала, құрсақ толар.
Емшек емген нәресте шаршады ма,
Соғады сорпа менен самсаны да.

Қалжыраған қайыршы итозып отыр,
Шыдамай, аяқтарын созып отыр.
Қойған асқа қарамас бейшараны
Қайғының өзі жұтар көзі соқыр.

Кімнің нені жейтінін ақын шешер,
Тізімді ұзынсонар көзі тесер.
«Аш қарын жұбана ма майлы ас жемей»,
Еріксіз елең қағып, үйге безер.

Аудармашылар: Пал Хегедуш, Нұрдәулет Ақыш









Szőczi János James: Szójáték

Illusztráció: Dudás Győző
Kulcsszavak: tatárantilop, töpörtyű, tevetej (киік, шыжық, шұбат)

Acélzsömlét eszik a vasmacska
Görögdinnyét egy görög angyalka
Csipkebogyót a csipkeverő nő
A sárkány meg lángot eszik, attól nő

Bármennyire is törvénytelen, hogy lop
Másét zabálja a tatárantilop
A baka buktát majszol, azzal lakik jól
A teve meg tevetejet, ha elkóborol

A farkaskölyök kecskegidát eszik
A legény meg pörköltet - ha elé teszik
De egy sima lepény, vagy leves is megfelel
Mint csecsemőnek az édes anyatej

Fáradt koldus ül a kocsmaasztalnál
Földig ér a lába, azzal kalimpál
Tesznek elé bort, kenyeret, tepertőt
De ő nem eszi, a bánat eszi őt

Hogy ki mit egyen, egy költő nem döntheti el
A kívánságlistán sok minden szerepel
Mert ha éhes a has, nincsen maradása 
Kalap, kabát! (vagyis, viszont látásra)

Szerkesztette: Turbuly Lilla








2021. január 12., kedd

Nurdaulet Akysh: Barátok a polcon

Illusztráció: Nurmukhanbet Nagymbek

Kulcsszavak: barát, föld, gyerek (дос, жер, бала)

Ajdinnak egészen különleges barátai voltak. Összetartoztak, békében éltek egymás mellett. Időnként, amikor unatkoztak, bágyadtan sóhajtozva nézegettek az ajtó felé. Valahányszor Ajdin belépett az ajtón, azonnal kiáltozni kezdtek:
– Én, én! Engem vigyél magaddal!
A fiú azonban egyenként vitte ki őket az udvarra, és külön-külön játszott velük. Lassanként hozzászoktak, hogy ez a dolgok rendje.
Egy nap Ajdin elment, és egy ideig színét sem látták. Nem értették, mi történhetett. Barátai borzasztóan hiányolták, bár egy kis idő után újra visszatért közéjük. Rögtön rákezdték:
– Ajdin, hol voltál?
– Annyira hiányoztál, mi történt?
– Halálra unjuk magunkat! – szóltak.
– Nyáron nem vihetlek ki titeket! – felelte a fiú.
– Hogy-hogy nem vihetsz? Ne lódíts! Miért ne tehetnénk mi is azt, amit mások? – szólt a fiú egyik barátja, Korcsolya. Amint Ajdin távozott, folytatta:
– Ajdin becsapott minket! – mondta a többieknek. – Nézzétek! Velünk bezzeg nem játszik, de most is másokkal van odakint!
– És kik azok a mások? – kérdezte Szánkó az alsó polcról.
– Innen, az ablakból látom, másokkal barátkozik, olyanokkal, mint Labda és Bicikli.
– Hogy micsoda? – kérdezte Síléc, a nyakát nyújtogatva – Mit akar ez jelenteni?
– Hát nem értitek? Elárulta hűséges, öreg bajtársait! Ennyi! Mit lehet csinálni egy ilyen emberrel? – emelte fel a hangját türelmetlenül Korcsolya.
Az otthagyott barátok hatalmasat csalódtak Ajdinban. Valamit tenni kellett.

Нұрдәулет Ақыш: Қамаудағы достар

Суретші: Нағымбек Нұрмұханбетов

Негізгі сөздер: дос, жер, бала (barát, föld, gyerek) 

Айдын деген баланың елден ерекше сүйікті достары болыпты. Олар бір біріне соншалықты адал екен. Сөйтіп баланың достары бір жерде тату-тәтті өмір сүріп жатыпты. Жалығып еріге бастағанда, есікке қарап, елеңдеп қалысады екен.
Айдын кіріп келсе болғаны бәрі шетінен:
– Мен!.. Мен!..
– Менің барғым келеді, – деп жамырап қоя береді. Бала болса достарын көшеге бір-бірлеп қана шақырып, әрқайсысын жеке-жеке ойнататын көрінеді. Оның бұл мінезіне достарының да еті әбден үйрене бастайды.
Бір күні Айдын достары жатқан жерге жоламай, мүлде жоғалып кетіпті. Баланың осы түсініксіз қылығын әрқайсысы әр саққа жүгіртіпті. Достарын әбден сағындырып, бір күні Айдын да келіпті. Сол-ақ екен, бәрі шетінен шулап қоя берсін:
– Қайда жүрсің, Айдын?
– Әбден сағындық қой, мұның не?
– Өлердей зерігіп кеттік, – деседі олар.
– Жаздыкүні шығуға болмайды, – деп жауап береді бала.
Неге болмайды? Жоқ, сен өйтіп өтірік алдама! Жұрттың бәріне болғанда, бізге неге болмайды? – дейді баланың Коньки есімді досы. Айдын кетіп қалғаннан кейін:
– Осы Айдын бізді алдап жүр, – депті Коньки. – Қараңдаршы, енді оның ойнататыны біз емес, үнемі басқалар.
– Кімдерді сонда? – дейді төменгі жақта тұрған Шана.
– Мен, мінеки, терезеден көріп тұрмын. Ол Доп, Вело¬сипед тәрізді басқа достар тауып алған.
– Қойшы, ей?! – депті серейген Шаңғы ұзын мойнын созып.
– Онысы дұрыс емес екен,  – дейді Шана. – Сонда Айдынның бұнысы қалай?
– Қалай екенін түсінбей отырсың ба? Ол ескі, сенімді достарын сатып кеткен. Міне, солай!.. Ал ондай адамға не істеу керек? – деп бұрқ ете түседі шыдамсыз Коньки.

2021. január 10., vasárnap

Vasárnapi matiné - Lipka Borival

 

Kalas Zsuzsa: Szósátor

Beszélgetés a Szósátor kazak-magyar irodalmi műhelyről és a gyermekirodalom helyzetéről

Decemberben hallottam először a Szósátor kazak-magyar gyermekirodalmi műhelyről az Ekultura.hu szerkesztőségében, és az első reakcióm valamiféle döbbent csodálat volt mind az ötlet, mind a szervezők iránt. A gyermekirodalom témájában egyáltalán nem mozgok otthonosan, mégis azonnal elkapott a lelkesedés, szerettem volna többet tudni erről a projektről, úgyhogy kapva kaptam a lehetőségen, hogy részt vegyek a kulisszatitkokat bemutató anyagok elkészítésében. Az első beszélgetésre 2021 első vasárnapján került sor: Majoros Nórával, a műhely egyik főszervezőjével, és Szekeres Nikolettával, a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnökével beszélgettünk a gyermekirodalom helyzetéről, valamint a Szósátor műhely működéséről.

(Olvasnivaló az Író Cimborák ajánlásával: Lipka Bori cikkei az Ekultura.hu-n)

Számomra – talán nem túl meglepő módon –, rengeteg újdonságot tartalmazott ez a beszélgetés. Szó esett a gyermekirodalom mostoha helyzetéről hazánkban és Kazahsztánban. Bevallom, ez a része a beszélgetésnek kissé szíven ütött, hiszen mélységesen egyet értek Zaure Torekhan szavaival, melyeket a projektet bemutató bejegyzésben ír: „A gyerekirodalom az új generáció bölcsője és iskolája. Éppen ezért érdemel kiemelt figyelmet.” Niki mesélt a Magyar Gyerekkönyv Fórum (angol nevén a Hungarian Board on Books for Young People, vagyis HUBBY) céljairól és tevékenységeiről, Nóra pedig elmondta, hogy gyermekkönyv íróként milyen nehézségekkel szembesül munkája során. De szó esett a közös alkotásban rejlő lehetőségekről, a kazak irodalom különleges helyzetéről, a kazak-magyar fordítással kapcsolatos kihívásokról, és még arról is, hogy vajon alkalmas-e a kazak nyelv a szabadverselésre.

Nóra és Niki inspiráló izgalmas gondolatait Ti is meghallgathatjátok a beszélgetésből készült podcastban, ami itt érhető el: 

Ha pedig szeretnétek még többet megtudni a projektről és az Író Cimborákról, akkor érdemes elolvasni a következő interjút Nórával, ami a SZEMlélek oldalon jelent meg.

Lipka Bori


Lipka Bori és Bodza

A szerzőről:

Lipka Bori vagyok, javíthatatlan könyvmoly és természetrajongó, bár ezt a kettőt utoljára négy évesen tudtam eredményesen összekapcsolni, amikor is egy növényhatározóból tanultam meg olvasni. Azóta kénytelen vagyok hol egyiknek, hol másiknak nagyobb teret engedni. Civilben természetvédelmi mérnök vagyok, és egy vetőmagokkal és fenntartható kertészkedéssel foglalkozó egyesületnek, a csapatát erősítem egy tolna megyei kis faluból. Egy éve a Moly.hu-n megjelenő Merítés VilágOlvasó rovatát szerkesztem, az Ekultura.hu számára pedig négy éve változó intenzitással, de nagyon lelkesen írok könyvajánlókat. Az Író Cimborákra és a Szósátorra is az Ekultura.hu szerkesztőségi csapatán keresztül találtam rá, és nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy közreműködhetek a projekttel kapcsolatos anyagok elkészítésében.

2021. január 9., szombat

Puzzle / Ойжұмбақ

Pap Kata: Macska / Ката Пап: Мысық
 
Pap Kata: Tea / Ката Пап: Шай

Pap Kata: Zsemle / Ката Пап: Жай тоқаш

2021. január 7., csütörtök

Мира Сембайқызы: Айдаһар мінген бала

 

Суретші: Алмас Сырғабаев

Негізгі сөздер: шоколад, айдаһар, торт (csokoládé, sárkány, torta)

Жаһанды қанша айналып ұшқаны белгісіз. Бір кездері қарнын тойдырып, қанатын жайып көкке көтеріліп кеткен еді. Содан бері талай елді, талай тарихты көрді, талай дәуірді артта қалдырды. Бүгін біраз тынығып алмақ болып, қонуға жайлы жер іздеп біраз ұшты. Бір кезде қалың ағаштың ортасындағы алаңқайда кітап отырған баланы көріп, артқы жағына келіп қонды. Бала кітаптан бас алмады, кітаптың қызығына еніп кеткен сияқты. Айдаһар да оның ойын бөлмейін деп отыра берді. Кітабын оқып біткен бала оның бетін жауып, жақсылап тұрып бір керіліп, көк шөпке шалқалап жата кетті. Сол кезде ғана артқы жағында отырған айдаһарды көрді. Қорыққан жоқ.
– Сәлем! – деп қуанып кетті қайта.
– Амансың ба, балақай! – деді айдаһар да баланың өзінен қорықпағанын қуанып.
– Сен кәдімгі айдаһарсың ба?
– Иә.
– Қандай керемет! Мен қазір ғана айдаһар жайлы ертегіні оқып бітіріп едім. Бірақ ол жерде сені мейірімсіз етіп көрсетіпті. Сен қазір мені жеп қоймайсың ба?
Айдаһарды ашу кернеп кетті. Аузынан жалын шашып, әп-сәтте бәрін жайпап тастайтын сезім бой көреді. Бірақ өзіне қорықпай, жай ғана риясыз қызыға қарап отырған баланың жүзін көріп, бірден сабасына түсті.
– Жоқ, жемеймін.
– Бірақ қарның ашқан шығар, иә?
– Иә.
– Онда тұра тұр, мен қазір келем... – деп бала үйіне қарай жүгіріп кетті де, шоколад пен үлкен бір торттың жартысын алып келді. – Міне, мынаны жеп көрші. Өте тәтті.