2020. október 23., péntek

2020. október 22., csütörtök

Miklya Zsolt köszöntése

Bódi Kati rajza


Az emberrel néha történnek egészen hihetetlen dolgok.

Egészen kegyelmi találkozások.

Bizonyára nem vagyok egyedül a Cimborák közt azzal az érzéssel, hogy a mai születésnapossal való találkozás, szép kerek születésnap ráadásul, ha előbb nem, hát utólag visszatekintve rá, egészen hihetetlen. Az a tény, hogy létezik. És szóbaáll. És humora van. Amellé a rengeteg tudás mellé. Ahogy azzal az érzéssel sem, hogy a MIKLYA ZSOLT által leokézott szövegről tudjuk, jó, ez mehet, ez rendben van.

Most mindenki nagy szavakat vár, figyeljetek hát jól: NAGY, SOK, SZÓ...

A piedesztálra emeléssel még várnod kell kicsit, Zsolt, úgy további hatvan évet, igazán nagyon sajnáljuk, de írók vagyunk, nem szobrászok. Ígérjük a következő hatvan évben fogunk annyit írni óvó tekinteted alatt, hogy abból eleget faraghass, előbb-utóbb összejön az a szobor.

Na jó, töredelmesen bevalljuk, a piedesztál már rég áll, a legeslegbiztosabb talapzat, ami csak létezik, hálából, szeretetből öntöttük a Cimborák terén, a sok összeírt szavunkból már áll is a szobor egy része, a kihúzott, átírt, lecsiszolt hulladékból pedig virágok nőttek a téren.

A nagy szavak helyett pedig csak annyit: Isten éltessen még nagyon sokáig erőben, egészségben!

Jó, hogy vagy! Jó, hogy Cimbi vagy!
Köszönjük!

Németh Eszter

2020. október 21., szerda