Lovranits Júlia Villő: Mályva utca – 8. rész

Berecz Kriszta illusztrációja

 Szerelmeskert

Éjszaka van a Mályva utcában, meleg, júniusi éjszaka. Alszik a Világszép Mályvarózsa, rózsaszín csipkés hálóingben, az ura mellett, összegömbölyödve. Derűs, gömbölyű álmokat lát. És édeseket, mint az eperfagyi. Dundi kacsója Keserédes úr mellkasán, diszkréten hortyognak. Csemetéik versenyt szuszognak a tejszínhabforma takarók alatt. 

Bezzeg a Költő! A Költő úgy horkol, hogy egy hadvezérnek is becsületére válna. 

A kis Ilyés János foltos macskával játszik álmában, máskor meg… máskor meg ott áll a fa mellett az a kedves, nyílt tekintetű, és teljesen kalácsképű lány. Dereka nádszál, fodros, magas nyakú blúzán ezernyi gomb és egy kis virágos bross, ajka körül mosoly játszik. Mosolyog? Nem mosolyog? Marad? Elszalad? Macska? Leány?

Alszik a Bohém, csak úgy nyakkendőben, ruhástul, alszik a Tábornok, és alszanak az éles nyelvű szomszédasszonyok. De a Mályva utcában alszanak a macskakövek is. Álmodnak lovakról, patkókról, háborúról, mezítlábas gyerekekről. Széles farú, nagy szoknyájú, piacra igyekvő, kacsafertályos asszonyokról. Múltról, jövőről, jelenről. És főleg cipősarkakról! Formás, hegyes, női cipősarkakról. Némelyik tűzpiros. 

De egyvalaki nem alszik. Fátia kisasszony ablaka tárva-nyitva, a kisasszony az ablakban ül, mályvaszínre lakkozott körmű mezítlábát lógázza bele a bódító illatú, júniusi éjszakába. Horgol a holdfénynél, és néha, a válla felett vissza-visszapillantgat a szobába. Ott alszik a Kertész. Arca szelíd, inkább fiúra, mint férfira vall. Fátia kisasszony szeretne valami igazán kedvére való, szépséges álmot horgolni. Tele buja kerttel, júniusi éjszakával. Vigyorgós paradicsomokkal és nagy fej káposztákkal. Na jó, rózsalugassal is. De képtelen koncentrálni. A Kertész aztán csodálkozik álmában: hogy lehet, hogy mályvaszín az uborka, és szögletes a paradicsom? 

Ejj, te Kertész, próbálnál csak magad szerelmesen horgolni a holdfényben, mindjárt rájönnél, hogy nem is olyan egyszerű… 

Szerkesztette: Komjáthy Nessie

Lovranits Júlia Villő: Mályva utca – 7. rész

Berecz Kriszta illusztrációja

 

Pletyka

– Ennek a Fátiának már meg lovagja van!

– Lovagja? Kertésze!

– Egykutya. Kóbor kertész járt a Mályva utcában, hát nem pont a Fátia bozontos kertje tetszett meg neki? 

– Mi baj vele, legalább rendbe teszi végre. Nem árt az a kis metszés, ásás, permetezés.

– Hogy renbde? Hogy metszés, ásás, permetezés? Nem csinál az semmit, azt mondja, pont így tetszik neki, ilyen bozontosan. Valami új módi, azt mondja, per-ma-kul-tú-ra. 

– Persze, persze, permakultúra, az én időmben ezt még szerelemnek hívták.

Szerkesztette: Komjáthy Nessie

Lovranits Júlia Villő: Mályva utca – 6. rész

Berecz Kriszta illusztrációja

 Babafej

A két éves Annuska békésen üldögél, mint egy szöszke játékbaba, akit csak úgy odapottyantottak a fotelbe. Más kérdés, hogy a porcelán babák nem tömik magukat teli tejszínhabos sütivel. Bennük maximum egy kis szalma van, vagy fűrészpor. Mégis jobb eleven kislánynak lenni! Ráadásul nem elég, hogy Annus annyi sütit ehet amennyi beléje fér, de őt mindenki békén hagyja most: a nénik Öcsivel foglalkoznak, ő az új baba. Nézegetik jobbról, balról: 

– Nézd a lábacskáját, a gödröcskéit! 

– Micsoda átható tekintete van! Mályvarózsám, hogy fognak zokogni érte a lányok! 

– Bizony, micsoda kis pasi lesz belőle, igaz-e? – toldja meg egy másik hölgy, miközben aprókat csipdes a kisfiú mezítlábába. – Micsoda kis pasi!

Öcsi itt megelégeli a gyömöszkélést, és torka szakadtából üvölteni kezd. A nénik sorra lapogatják, dajkálják, de anyja kezében sincs nyugton, Öcsi márpedig ordít, és kész.

Akkor belépett a szobába a Költő. Barátságosan ráhunyorgott az ordító Öcsire, és azt kérdezte: 

– Na mi újság, Babafej?

Az üvöltést mintha elvágták volna, Öcsi elvigyorodott, és bizalmasan megcibálta a Költő pamatnyi szakállát.

Ki érti ezt?

Szerkesztette: Komjáthy Nessie

Lovranits Júlia Villő: Mályva utca – 5. rész

Berecz Kriszta illusztrációja

 Férfi klub

Keserédes úr vasárnap délutánonként jár a Férfi klubba. Hiába bosszankodik a Világszép Mályvarózsa, hogy dohányszagú lesz az új zakója, és egyáltalán, miért nem mennek kettecskén a parkba inkább, Keserédes úr meg ebben hajthatatlan. Vasárnap felveszi a kifogástalan zakóját, az apró mintás, kifogástalan nyakkendőjét, talán még a kifogástalan bajszát is megfésülteti a borbéllyal, pedig azon nemigen van fésülnivaló. És megy.

A Férfi klub egy nagy, cifra, ódon épület a Mályva utcában. Ott aztán Keserédes úr naphosszat elhallgatja a Költőt, a Tábornokot meg a többieket. Keserédes úr barátja, a Költő épp mintha szöges ellentéte volna a fagylaltosnak: haja zilált, bajusza kócos, és nevetséges kis pomponnyi szakállat hord. De azért van tekintélye: a Költőnek ugyanis folyton távolba révedő tekintete, csupa ráncos homloka van. Nyomasztja az ország gondja! – gondolják a férfiak. Új szerelmes versen töpreng! – gondolják a nők. És roppantul tisztelik. Bár egyesek tudni vélik, hogy őkelme tulajdonképpen rövidlátó, és azért hunyorog és azért ráncolja a homlokát, mert nincs pénze szemüvegre. De erről bölcsen hallgatnak.

– Háború! – mondja a Tábornok.

– Politika! – bólint rá komolyan Keserédes úr.

– Hon! – mondja a Költő.

– Proszit! – mondja a Bohém, és ebben megegyeznek. 

Jól megértik egymást! Így hát a férfiak vasárnap délutánonként együtt isszák a sört, szivaroznak, megváltják a világot háromszor keresztbe.

Kivéve a kis Ilyés Jánost. Ő nem régen nyert felvételt a Férfi klubba, ami pedig nagy tisztesség! Csak hát… a sört tulajdonképpen utálja, a szivartól fullad, a politika pedig nem érdekli. Őszintén szólva még Fátia kisasszony macskáját is kellemesebb társaságnak tartja, mint az urakat mind együttvéve. És Fátia kisasszony macskája nem is hagyja soká magában unatkozni! Mert Fátia kisasszony macskája jön! Bejáratos a Férfi klubba. Végigfekszik a piros plüss foteleken, fehér szálakkal összeszőrözi a Tábornok nadrágszárát, elfogad némi kávéhabot a Költőtől, majd elfészkeli magát a kis Ilyés János ölében. (Sőt, felnőttség ide, klub oda, János néha bizony még madzagra kötött zörgős papírszalvétát is húzkod a cica orra előtt, és együtt kergetőznek a klub folyosóin a süppedős szőnyegen). Az urak gyanakodva méregetik őket, mert hát csak van ebben a macskában valami gyanúsan nőies. És akkor mit keres a Férfi klubban? De végső soron csak egy macska, nem? 

– Proszit! – mondja a Bohém, s azzal nem foglalkoznak tovább a problémával.

Szerkesztette: Komjáthy Nessie

Lovranits Júlia Villő: Mályva utca – 4. rész

Berecz Kriszta illusztrációja

 Édes kis túlzás

Világszép Mályvarózsa Fátia kisasszony asszonyhúga. Kicsi, kerek és világszép. Nyakán igazgyöngysor, fehér csipkegarbóján apró selyemrózsák. Határtalan bizalommal néz a világba. Ő a helyi fagylaltos, mert a macskaköves utcán az egyik bolthajtásos kapu alatt fagylaltos bódé rejtőzik. Világszép Mályvarózsa ott méri a fagylaltot, egy hatalmas kanállal. Nem is gombócokat tesz a tölcsérbe, inkább bumszlit. Árul puncsot, árul levendula fagyit, epret, málnát, ibolyát… A világon mindenféle fagylaltot, ami fehér, lila vagy rózsaszínű. De nem árul csokoládét! Hupikék törpikéset vagy Kindert meg aztán végképp hiába keresel nála. Hasztalan korholja a párja, Keserédes úr: 

– Drágám, ki kéne szolgálni a vevők igényeit! Mi lesz velünk, ha jön egy másik fagylaltkereskedő?!

De Világszép Mályvarózsa hajthatatlan. 

– A divatot vagy követed, vagy diktálod!

Ő pedig diktálni akarja, ez nem kérdés. Nincs apelláta.

Szerkesztette: Komjáthy Nessie

Lovranits Júlia Villő: Mályva utca – 3. rész

Berecz Kriszta illusztrációja

Macskakő

A Mályva utca nem ám olyan akármilyen, poros vagy aszfaltos utcácska. A Mályva utca csupa-csupa macskakő. Az ablakokban bódító illatú petúnia nődögél, kótyagos szenderek röpködnek körülötte. Tavasszal meg nyáron, ha rájuk süt a nap, nevetnek a macskakövek. És leszedik az arra járó lányok és asszonyok cipősarkait. Nem is hordanak magassarkú cipőt a helyiek, csak a turisták, akik nem tudják, hogy a macskakő cipősarokra vadászik.

Szerkesztette: Komjáthy Nessie 

Lovranits Júlia Villő: Mályva utca – 2. rész

Berecz Kriszta illusztrációja

 Álomcsipke

Fátia kisasszony egyébként horgolni is tud. Sőt, nagyon szépen horgol, amikor marad egy kis ideje vasalás után. Ő horgolja a szép álmokat. Igen, éles nyelvű szomszédasszonyainak is. Fátia kisasszony nem bosszúálló természet. Bár egy-egy álom néha kissé sziruposra sikeredik. Hiába, a kisasszony túl sok kosztümös meg romantikus filmet néz. De még soha senki nem reklamált emiatt.

Szerkesztette: Komjáthy Nessie