 |
| (c)Korcsog Réka |
Halkan lépdel a vadmacska,
puha mancsa lecsap,
unja, hogy rím rá a csacska,
s tátott szája bekap!
Cirmos, szürkés és óvatos,
hiába nevezik vadnak,
igyekszik, ne legyen ótvaros,
ha kenőcsöt rá nem adnak.
Lesből, hirtelen támad, ha kell,
parázsból lobban így a tűz,
és ha egy cicalányra lel,
szívet lobbant és befűz.
Vad-e, vagy sem, nem értékelem,
legyen ma ő a bíró,
csodálom, így ezt elengedem,
ne döntsön róla író.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése