Lovranits Júlia Villő: Mályva utca – 5. rész

Berecz Kriszta illusztrációja

 Férfi klub

Keserédes úr vasárnap délutánonként jár a Férfi klubba. Hiába bosszankodik a Világszép Mályvarózsa, hogy dohányszagú lesz az új zakója, és egyáltalán, miért nem mennek kettecskén a parkba inkább, Keserédes úr meg ebben hajthatatlan. Vasárnap felveszi a kifogástalan zakóját, az apró mintás, kifogástalan nyakkendőjét, talán még a kifogástalan bajszát is megfésülteti a borbéllyal, pedig azon nemigen van fésülnivaló. És megy.

A Férfi klub egy nagy, cifra, ódon épület a Mályva utcában. Ott aztán Keserédes úr naphosszat elhallgatja a Költőt, a Tábornokot meg a többieket. Keserédes úr barátja, a Költő épp mintha szöges ellentéte volna a fagylaltosnak: haja zilált, bajusza kócos, és nevetséges kis pomponnyi szakállat hord. De azért van tekintélye: a Költőnek ugyanis folyton távolba révedő tekintete, csupa ráncos homloka van. Nyomasztja az ország gondja! – gondolják a férfiak. Új szerelmes versen töpreng! – gondolják a nők. És roppantul tisztelik. Bár egyesek tudni vélik, hogy őkelme tulajdonképpen rövidlátó, és azért hunyorog és azért ráncolja a homlokát, mert nincs pénze szemüvegre. De erről bölcsen hallgatnak.

– Háború! – mondja a Tábornok.

– Politika! – bólint rá komolyan Keserédes úr.

– Hon! – mondja a Költő.

– Proszit! – mondja a Bohém, és ebben megegyeznek. 

Jól megértik egymást! Így hát a férfiak vasárnap délutánonként együtt isszák a sört, szivaroznak, megváltják a világot háromszor keresztbe.

Kivéve a kis Ilyés Jánost. Ő nem régen nyert felvételt a Férfi klubba, ami pedig nagy tisztesség! Csak hát… a sört tulajdonképpen utálja, a szivartól fullad, a politika pedig nem érdekli. Őszintén szólva még Fátia kisasszony macskáját is kellemesebb társaságnak tartja, mint az urakat mind együttvéve. És Fátia kisasszony macskája nem is hagyja soká magában unatkozni! Mert Fátia kisasszony macskája jön! Bejáratos a Férfi klubba. Végigfekszik a piros plüss foteleken, fehér szálakkal összeszőrözi a Tábornok nadrágszárát, elfogad némi kávéhabot a Költőtől, majd elfészkeli magát a kis Ilyés János ölében. (Sőt, felnőttség ide, klub oda, János néha bizony még madzagra kötött zörgős papírszalvétát is húzkod a cica orra előtt, és együtt kergetőznek a klub folyosóin a süppedős szőnyegen). Az urak gyanakodva méregetik őket, mert hát csak van ebben a macskában valami gyanúsan nőies. És akkor mit keres a Férfi klubban? De végső soron csak egy macska, nem? 

– Proszit! – mondja a Bohém, s azzal nem foglalkoznak tovább a problémával.

Szerkesztette: Komjáthy Nessie