MiMe - MINDIG VAN MÉG EGY LEHETŐSÉG!

Talán legegyszerűbb lenne azzal kezdeni, mik nem vagyunk, mégis hasznosabb mi igen.
Mások vagyunk. És bár a fő szlogengyártónk Egykő (Einstein) szavaival élve minden relatív, mégis van bennünk egy közös pont. Mindannyiunkban. Mindenki más legalább egy valamiben. Mindenki különbözik a többiektől legalább egy valamiben.

Hiszünk abban, hogy pontosan ennek a különbözőségnek a megtalálása és ünneplése, élése lesz az a kötőanyag, ami miatt mindannyian hozzánk csatlakoztok.

Hiszünk abban, hogy a sokféleség toleranciát hoz magával.

Hiszünk az élni és élni hagyni értelmében.

Hiszünk abban, hogy aki ide csatlakozik, az az eszméinket képes magáévá tenni és más csoportokban is hitelesen képviselni. Aki csatlakozik, az látni kezdi mindenkiben a jót és az értékest és képes lesz mások figyelmét is a jóra, értékesre fókuszálni.

A MiME eszme, erő, amely mindent áthat, áramlik és áramoltat. Bárki dönthet mellette és ellene.
A MiME bátorság.
A MiME szabadság.

Az egyetlen, amit kér, viselkedj felelősen és altruívan magaddal és társaiddal, legyenek ők emberek, lények, trollok, lidércek, fiktív vagy valóságos kreálmányok vagy tárgyak, elgondolhatók és (még) elgondolhatatlanok...

A MiME ereje a konstruktivizmusban és a kooperációban rejlik.

Legfontosabb célkitűzésünk a jelenlét és nem a kormányzás.
Hiszük, hogy szabályokra, törvényekre szükség van.
Hiszük, hogy az egyéni megítélésre is szükség van.
Hiszük, hogy a kettő együtt működőképes.

Tégy belátásod szerint!

„Logic will get you A to Z; imagination will get you everywhere.”
(Albert Einstein)

URALKODJ MAGADON!

NAFTA - A PROGRAM!!!!

 A Népi Alternatív Frakció a Tiszta Álomvilágért programja – 7 pontban

1. Az Álomvilág az Álmodóké! Fantázia birodalmában nincs helye az ötlettelen tucatgondolatok gondolóinak! Adjuk vissza országunkat (sőt, Országunkat!) az eredeti, ősi hagyományokban gyökerező történeteknek és szereplőknek!

2. Csak Tiszta Forrásból! Fantáziát elöntötték a Képzeleten Kívüli Kreatúrák. Söpörjük ki őket, hogy ismét kristálytisztán gyöngyözhessen a mesefolyam!

3. Hagyományos Hősöket! Le a farmernadrágos tudós királylányokkal, a barátságos sárkányokkal és a jóságos boszorkákkal!

4. A Jó legyen Jó, a Gonosz Gonosz! Ne mérgezzük világunkat árnyalt szereplőkkel! Csak akkor győzheti le a Világos a Sötétet, ha pontosan elkülönülnek egymástól!

5. Szép meséket szép szavakkal! Száműzzük a szlenget, a durvaságot, a pongyola csacsogást! Helyezzük újra jogos helyükre az elüldözött jelzőket! A házikó legyen újra kicsinyke, a leány szépséges, a paripa tüzes!

6. Vissza a tanulsággal! Hívjuk vissza Birodalmunkba a száműzött Tanulság Testvériséget! Legyenek a mesék újra a gyermekek épülésére, erkölcsük, ízlésük és magaviseletük javulására!

7. Boldog véget mindenkinek! Elég a kétértelmű befejezésekből, az álságosan nyitva hagyott történetekből. Világra szóló lakodalmat minden mese végére!

Szavazz ránk, és Fantázia újra a régi lesz!!!

A NAFTA miniszterelnökjelöltjei: A Vasorrú bába és a Tündérkeresztanya

NAFTA - AZ ÉRTHETŐ ÜZENET

ELÉG A FÉLIGAZSÁGOKBÓL? 

A BONYOLULT JELLEMEKBŐL? 

SZAVAZZ RÁNK!

Legyen Inkább Nevetés!

LIN

határozattervezet – hogy merre hajózzunk
vagyis A Programunk

Nem, nem LINK, csak LIN, bár azok is lehetnénk, és a rágalmazók ránk is fogták már hetvenhétszer, kedves polgártársak, hogy azok vagyunk. Linkek.
Pedig dehogy. Nem, nem, a hahota és a kacagás, a nevetés és a mosolygás nem azt jelenti, hogy híján vagyunk a mélységnek.
Hogy is jelentené…
Mi csak… mi csak azt szeretnénk, hogy…
…
hát
hogy
harcok,
háborúk,
háborgások,
hitszegések,
hazudozások,
hitelrontások
ÉS
hataloméhség…
vagy szimplán csak bármiféle,
ilyen - olyan eredetű hülyeség...

ne sodorja halálos habokba
hőn szeretett hazánk hűséggel hordozott hajóját…
___-----___----___----___----___----___----___----___----___----

LEGYEN   hát
INKÁBB   hazugságok helyett…   ebben a kampányban… legyen végre egy kis…
Nevetés:  hahota és kacagás!
K É R E M …

HolNemVoltak-EgyszerLesznek

A holnemvoltak… egyszer lesznek a kimondatlan és kimondhatatlan – „névtelen” – tartomány lakói, akik létre vágynak, és létrejöttük csak idő és fantázia kérdése. Fantázia sorskérdése tehát, hogy mennyire törődik Holnemvolt tartomány lényeivel. Fantázia nem foglalkozhat egyoldalúan csak a múltjával. Múltból táplálkozó, jelenben élő, de jövőbe nyitott országként, a holnemvoltak befogadójaként és oltalmazójaként kell fellépnie. Különben bezár a bazár. És tényleg bazár lesz Fantáziából.

Perspektívát és jogot tehát a hontalanoknak. A névteleneknek. A semmiseknek. Fantázia jövőjének. Hogy együtt ünnepelhessük, és zászlónkra festhessük VOLT-VAN-LESZ gyönyörű trikolórját.

1. A HNVEL nem akar győzni. Csupán jelen lenni. Nem Fantázia leuralására törekszik, csupán a jelenlétre. Hogy Fantázia polgárai fogadják be és fogadják el a nevenincseket, akkor is, ha seregestől érkeznek a nevesek határvidékére.

2. A jelenléthez nincs szükség másra, csak névre. Ezért nem kell félni a bevándorlóktól. Amint névvel rendelkező polgárokként, honosítva szerepelnek a nyelvnyilvántartásban, mindenki más szemmel néz rájuk. Hiszen egykor mindnyájan névtelenek voltunk. Csak az emlékezet hajlamos ezt elfedni.

3. Ezért küzdünk a félelem ellen, ami a nevenincsek világát övezi, s ami védekezésre kényszeríti a nevesek országát. Küzdünk a hatalmi gépezet ellen, amely félelemkeltésre építi uralmi stratégiáját, és inkább hergel mint csillapít. Pedig Fantázia országának leginkább nyugalomra lenne szüksége a növekedéshez.

4. Valljuk, hogy hatalomátvétel helyett nyugalomátvételre van szükség. Ezt szeretnénk minden polgártárs szívéhez közelítve jó magként elhinteni – és nem elhitetni csupán. A nyugalom érlel, és semmire sincs most nagyobb szükségünk, mint érlelő időre.

5. A félelem parazitái meg akarják mérgezni társadalmunkat. Ezért keltenek gyanakvást minden ellen, ami ismeretlen, váratlan, szokatlan, sémákból kilógó, ami más, mint eddig volt, hiszen még nemvolt. A parazita hatalom az eddigvoltak nevében zárkózik el a holnemvoltak nevesítésétől. Pedig veszteségünk ezáltal leírhatatlan és kimondhatatlan.    

6. Küzdünk hát a kimondás szabadságáért. Amit csak akkor kell szankcionálni, ha a másik létének méltóságát sérti. A szabad szókimondás nem nyelvközösségünk kárára, hanem éppen hasznára van, annak növekedését, differenciálódását szolgálja. Fantázia nyelvtartománya ugyanis kívül-belül határtalan, csupán polgáraitól függ annak valódi terjedelme.

7. A differencia és differenciált létforma, a lények sajátossága, világuk bonyolultsága, léthatáraink felismerése és rugalmas tisztelete annak szüntelen művelésével és tágításával – nem bűn. Ezt szeretnénk nyílt bátorsággal és derűvel megélni, képviseletét felvállalni és felkínálni céljainkkal egyetértő polgártársainknak.

Lenni vagy nemlenni – számunkra nem kérdés.

A kimondatlan és kimondhatatlan a nyelv és tudat azon tartománya, ahol a valós, de meg nem nevezett, ezért még meg nem valósult érzések, érzetek, asszociációk, sejtések, képzetek, intuíciók stb. laknak, és ahonnan a tartományra nyitott, alkotó elme bármikor előhívhatja és néven nevezheti őket. Legyen bár kicsi gyermek, érett felnőtt vagy bölcs öreg, ha tettre kész, és bátor a kimondásra, az alkotásra, bármikor gyarapíthatja Fantázia országát e láthatatlan tartomány lakóival. Költők és filozófusok, festők és táncosok, írók és filmrendezők tudnának róla mesélni. Hát még mások!

Dömdödöm, Mikkamakka, Vacskamati, Maminti, Aromo, Nagy Zoárd, Ló Szerafin, Bruckner Szigfrid és a többiek mind, a bárányfelhő-bodorítók, bukferencek és még a pomogácsok is. Mindenki folytathatja kedvére a sort azokkal a nevekkel, nyelvlényekkel és leleményekkel, akik holnemvoltak, mielőtt valaki néven nem nevezte és létre nem szólította őket.

JÖN! JÖN! JÖN! - A NAFTA

PAMM - A LEGNAGYOBB KIRÁLYSÁG!!!

 Tisztelt honfitársaink (alattvalók)!

Mi (királyi többes) ezennel kinyilatkoztatjuk az alábbiakat:

A magunk részéről skandalumnak tartjuk ezt a nevetséges demokráciát! Még hogy választások?! Még hogy pártok?! Hová vezetne ez?! Minden gyermek tudja, hogy a mesékben királyság van! Éppen ezért – Mi Felségeink – megalapítjuk a PAMM-ot (Párt az Abszolút Monarchiáért a Mesebirodalomban), amely visszaállítja a királyság becsületét az egész Mesebirodalomban, így újra a királyoké, hercegeké, török császároké (reszkess, kis kakas!) lesz a világ. Ne a nép döntse el, ki kaphat hatalmat, erre ott van a jól bevált Három Próba. Tessék szerencsét próbálni, aztán boldogan élni, amíg...

Hisszük: királyság nélkül nincs Meseország. Minden mese úgy kezdődik, hogy hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Vagy így: hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegénylegény. Ám e szegénylegényből általában király lesz a mese végére! 

Mi ezekért a szegénylegényekből lett a királyokért vagyunk. Azokért dolgozunk, akik már kiállták a Három Próbát, legyőzték a sárkányt, kivágták az óriási erdőséget hajnalig. Ők a királyok, akik jogosan ülnek a fele királyság trónján. Ezért nem engedhetjük meg, hogy holmi demokrácia üsse fel a fejét Meseországban, hogy a nép döntse el, ki uralkodjon.

Hisszük: a királyság minden igényt kielégít!

Nevetni akartok? Az udvari bolondjainkon nevethettek!

Neveket akartok magatoknak? Mi adományozunk nektek!

Egyenlők akartok lenni? Koronánk alatt egyenlők lehettek!

További választási ígéreteink:

– Győzelmünk esetén azonnal restauráljuk a királyág intézményét, rehabilitáljuk a jól bevált Három Próba Rendszert.

– Kegyeinkből mindenki boldogan élhet, míg meg nem…

– Mindenki megkaphatja tőlünk a fele királyságot és a leányaink kezét.*

Jelszavunk: A monarchia királyság! (Abszolút!)

Királyi megbízásból:

Báró** Smelka Sándor, királyi írnok, sk.

* Természetesen a Három Próba kiállása után.

** Választási győzelmünk esetén – nagy kegyünkből – grófi címet adományozunk neki.

KAMPÁNY!!!

KAMPÁNY!

KAMPÁNY!!!

KAMPÁNY!!!!!

Kedves Barátaim, Honfiak és Honleányok, FANTÁZIA polgárai!

Végre elérkezett az idő, amire nemzedékek óta vártunk és készültünk!

Amiről Atyáink és Nagyanyáink csak álmodoztak,

Amiről azt gondoltuk, hogy a mesében nem létezik,

Amiért olyan sok sárkány hullajtotta fejét és oly sok kiskondás vándorolt az Óperencián túlra…

Most végre elérkezett az idő,

És elkezdődik FANTÁZIA első szabad választási KAMPÁNYA!

Ismerkedjetek meg pártjainkkal, jelöltjeinkkel, programjainkkal!

Kire bíznátok FANTÁZIA vezetését?

Ki legyen a Birodalom első felelős miniszterelnöke?

A döntés a TI kezetekben van!

Térjünk vissza a Hagyományos Hősökhöz? Legyen mindenki máshogy egyforma? Vagy legyen inkább nevetés? Létjogosultságot a nemlétezőknek? Vagy a királyság az egyetlen esélyünk?

Olvassátok a programokat, figyeljétek a plakátokat, hallgassatok a képzeletetekre és

VÁLASSZATOK!!!

NE FELEDJÉTEK:

FANTÁZIA A MIÉNK – MINDENKI SZAVA SZÁMÍT!

Szavazatodat várja a FVB, azaz Kertész Edina és Mészöly Ági

Szöszök a szélben

Kedves Olvasóink,

véget ért a Miaszösz móka, elfogytak a tündérek, mackók, méhecskék, lovak és barátaik. Köszönjük szépen, hogy velünk játszottatok, hogy annyi remek ötletet küldtetek nekünk a Témabörze pályázatra. Most kitárjuk az ablakot, és szabadon engedjük a széllel a Miaszöszöket, induljanak útjukra, simuljanak sok kicsi gyerekkézbe, fedezzenek fel új történeteket.

Hívunk, várunk Benneteket a Kis Könyves Éjen, április 20-án a Két Egér Könyvesboltban, ahol felolvassuk az ötleteitek nyomán született meséket, átadjuk az ajándékokat, és találkozhattok a Miaszöszök alkotójával, Levente Dorkával is. Figyeljétek a blogot, hamarosan megmutatjuk a meghívót.

Most pedig átadjuk a stafétát, következzen valami olyan, ami még sosem volt a blogon!

Szeretettel:

Majoros Nóra és Levente Dorka

Miaszösz szerkesztők

Nem szeretem a spenótot

A méhecske miért nem szereti a spenótot?
(Ungi Gréta, a sándorfalvai Pallavicini Sándor Általános Iskola tanulója)

A kérdés választott engem, nem hagyott békén, mint a rámenős méhecske, dongott körül, zümmögött a fülembe, sehogy sem tudtam elhessegetni. Aztán, egye fene, beütöttem a gugliba: spenót, és úgy tizenkettediknek kiugrott a mondat: „Szeretem a spenótot, de utálom a parajt.” Akárcsak a válogatós méhecske, gondoltam, csak meg kell fordítani, és onnantól már indult is a dal: Utálom a spenótot, de szeretem a parajt.

(Miklya Zsolt)

A válogatós méhecske dala

Utálom a spenótot, de szeretem a parajt.

Utálom a parajt, de szeretem a karalábét.

Utálom a karalábét, de szeretem a sóskát.

Utálom a sóskát, de szeretem a brokkolit.

Utálom a brokkolit, de szeretem a tököt.

Utálom a tököt, de szeretem a káposztát.

Utálom a káposztát, de szeretem a répát.

Utálom a répát, de szeretem a karfiolt.

Utálom a karfiolt, de szeretem a krumplit.

Utálom a krumplit, de szeretem a spenótot,

ha van benne édes. Csak, ha van benne édes.

A méhecske miért nem szereti a spenótot?

A világ kezdetén Anya édes volt. Édes volt minden. A víz és a part. A szél és a felhő. A holdfény és a napsugár. Édes volt még a sötét is, csupa édes lakott benne. Édes a bagoly, a róka és a gyík, édes a gazella és az oroszlán, de még a sikló is, csupa édes. És persze édes az alma, a körte, a füge, minden gyümölcs a fán. Édes a fű, a paréj, a nagy útilapu és a bársonyos cickafark is csupa édes. Anya édesre készített mindent, a gyümölcspürét, a zöldségpürét, a felhőpürét és még a holdfénypürét is, amiben sok volt a sötét, de az is csupa édes. Jöttek is rá a darazsak, ha kint hagyta az asztalon. Jöttek és körülzümmögték a méhek. De nem volt elég. Nem volt elég nekik az édes. A darazsak és a méhek akkor még édestestvérek voltak, két testvérnép a zümmögők országából. De a püré vonzotta őket, és az asztal fölött meglepve érzékelték, milyen szoros a világ a püré körül. Nem fér oda minden darázs és méh, nemhogy egyszerre, hanem egyáltalán. Ki kell találni valamit. A méhek kifejlesztettek egy különleges érzékelőszervet, amivel a kert legeldugottabb részéből is azonnal észrevették: püré van. A darazsak kifejlesztettek egy különleges szúrószervet, amivel a világ legérzékenyebb méhecskéjét is halálra tudják sebezni a püréért. Egyszerre lettek készen. És nem tartott sokáig. Anya kint felejtett éjszakára egy tálka holdfénypürét. Reggelre tele volt az asztal alvó méhecskékkel. Nem ébredtek fel soha többé. Anya sírt, mindenki sírt, aki csak látta. Sósak voltak Anya könnyei, és csak folytak, patakzottak le az arcán. Kimosták szájából az édeset. Akkor vette észre. Ez az íz hiányzott eddig. Mert mit ér, ha minden édes, de pusztulás a vége. Mit ér bármi is, ha nincs benne só? A víz és a part, a szél és a felhő, a holdfény és a sötét, de még a napsugár is, só nélkül mit ér? Elkészítette az első sós pürét. Szép húsos parajleveleket szedett hozzá a kertből, legyen az első sós püré zöld, gondolta. És legyen a neve spenót. Legyen a spenót a legfinomabb sós püré. Azt elkerülik majd a méhek. Keresnek maguknak vizet és partot, szelet és felhőt, körtét és fügét, napsugarat és holdfényt ott, ahol a darazsak nem őrzik. Azóta a méhek különleges érzékelőikkel messziről megérzik, ha valami sós vagy édes, de kifejlesztettek hozzá egy olyan alkalmazást is, amivel kikerülik a darazsakat. Van elég hely a kertben, jut belőle minden zümmögő testvérnek. Akkor is, ha sós, akkor is, ha édes.

Tibi, a beszélő ló

A beszélő ló
(Barna Gábor, a kadarkúti Jálics Ernő Általános Iskola tanulója)

Azért a beszélő lovat választottam, mert a lovak tényleg tudnak beszélni, csak jól oda kell rájuk figyelni. Szóval én nagyon szeretem őket, és azt is, ahogy a lovak szeretik az embert. Hát ezért.
(Nagy Izabella)

Tibi, a beszélő ló

életének azon szakából, amikor senki se hitt neki

(Orcsik Rolandnak)

- 3 -

azon a napon találkoztam ezzel a kislánnyal

a Bella-Rózával ez volt a neve csilingelt ahogyan kacagott

mert nevetni szeretett és minden állatot megsimogatni

és virágot se szakított le sose csak guggolva nézegette

ahogy a kis sárga szirmok kinyílnak érintésétől

- 2 -

én azt hiszem nagyon szerencsétlen vagyok ma reggel

szőrömre ragadt a sár ahogy tegnap a kifutó vizes

homokjába hempergőztem s bár jólesett

senki sem takarította le a rámszáradt sarat

most meg viszketek és jólesne egy kis gondoskodás

- 5 -

azt mondta: „Tibi ne keseregj már ennyit hisz süt

a napocska menjünk Tibi sétálni azt mondtad

szeretsz velem a nagy fűben

amíg te legelészel én szőrkefével simíthatlak

te mondtad az este Tibi ne is tagadd”

én pedig néztem rá bután először nem hittem neki

- 4 -

megnézett magának miközben én úgy tettem mintha

nem láttam volna csak legelésztem

mert a fű édes és épp kedvemre való

Bella-Róza álldigált és nézett mintha

mosolygott is volna rám miközben

én azt mormogtam magam elé hogy a kislányok

igazán többet simogathatnának puha kis kezeikkel

az nagyon jólesik bármikor

- 1 -

nagy a legelő és sok a ló mind beszélgetünk

hogy szépen süt a nap és jó a fű

az emberek jönnek-mennek sietve rohannak

meg nem állnak

felugranak a hátunkra futunk mert az is jó

de simogatást kitől várhatunk és

a jó szót vajon ki adja s ki érti

ezen a kerek szép világon?

- 6 -

ő pedig közelebb merészelt és megérintette

az orromat és odasúgta „ej Tibi hiszen

ismerjük mi egymást nekem mondod a bajodat

én pedig megsimogatlak ha szomorkodsz

te pedig felvidítasz ahogy nézel és futsz

szép vagy Tibi hosszú sörényeddel kapáló lábaiddal

ne félj Tibi én is egyedül vagyok nélküled”

A verset a versszakok sorrendjében, és a számozás sorrendjében is olvashatjátok. Az ötlet tisztelgés Orcsik Roland: Harmadolás című verseskötete előtt.
(A szerkesztő)

Egy udvari bolond naplója

Egy udvari bolond naplója
(Fehér Flóra, a Szent Margit Általános Iskola Szent László Tagiskolájának tanulója)

Azért választottam a bolondos címet, mert ez tetszett a legjobban. Bolondozni pedig sosem elég. A bolondok bölcsek, kreatívak, és pontosan tudják, hogyan kell az adott élethelyzetnek megfelelően cselekedni. Néha sírnak, néha kacagnak és kacagtatnak, de sosem kell őket félteni. Minden élethelyzetben megtalálják a megoldást.
(Simon Réka Zsuzsanna)

Bolhák éve, remeték hónapja, mindjárt megkérdezem, milyen nap van ma

Tegnap és tegnapelőtt megfogadtam, sosem írok naplót és sosem vállalok főbolondi megbízást. Nem eszem répatortát, királyi utasításra sem, nem teszek a fejemre kárminpiros bolondsipkát, és sosem mondok a földön ülve betanult vicceket. Fa vicceket se. Hogy szorít ez a bolondegybenadrág! És ez a kunkori orrú csoszoga! Micsoda tervezés!  

Megjegyzés:

Ezt csak lejegyeztem, a miheztartás végett. Ez nem egy napló. 

Ottó, a kövér hörcsög

Szeretném, ha írnátok egy kövér hörcsögről
(Sütő Valentina, a szabadkai Jovan Jovanovic Zmaj Általános Iskola tanulója)

Mint majdnem minden gyereknek, nekem is volt hörcsögöm, így közelről figyelhettem, milyen tevékenységekbe merül az üveg túloldalán. A hörcsögök nagyon rejtélyes teremtmények. Csak rágnak, rágnak és rágnak, néha pedig bevackolják magukat egy halom fűrészpor alá. Ebben a történetben megpróbáltam belebújni egy hörcsög fejébe, ami igen nehéz írói feladatnak bizonyult.
(Kertész Edina)

Ottó egy kupac fűrészporon üldögélt, és egy nagy darab répát forgatott a két mellső mancsában. Sebesen rágta, és mikor elfogyott, megragadott egy nagy szem kukoricát, hogy azt is befalja.

A nyitott ablak túloldalán egy szürke galamb repült a párkányra, és fejét forgatva szemügyre vette a hörcsögöt és az etetőtálkában előtte heverő finomságokat.

          – Szívesen megkínálnálak – mondta Ottó teli szájjal –, de sajnos nekem folyamatosan rágnom kell, hogy ne nőjenek túl hosszúra a fogaim. – Mivel a pofazacskójában tartogatta mindazt, amit eddig megrágott, mindez így hangzott: pmfbonbhh nnbggonbpf fgobm (a vállalkozó kedvűek megpróbálhatják hangosan kimondani mondjuk egy szilvával a szájukban).