Oldalak

2014. február 26., szerda

Korom Bálint (7 éves) és Nagy Anikó Johanna

Nagy Anikó illusztrációja
("hosszas könyörgésre" fel/elvállalt....)

Korom Bálint mesélő levele

Szia, kedves Anikó!

Korom Bálintnak hívnak, de az iskolában néha Sün Balázsnak, mert nyáron és ősszel olyan a hajam, mint ha egy süni lakna a fejemen, de télen kis királyfis. És a tanárnőm azt tanácsolta tavaly, hogy tanuljam meg a Sün Balázs c. verses mesét, és megtanultam, és aztán a területi versenyen a második is lettem vele, és még a Mesemúzeumban is elmondtam, és ott is nagy tapsot kaptam. és találkoztam Csukás Istvánnal és Kányádi Sándor bácsival is.

Hét éves vagyok, és idén leszek 8! Másodikos vagyok, az osztályomat nagyon szeretem, mert ének-zene tagozatos, és imádok énekelni, ráadásul furulyázni is tanulunk. Más gyerekek nem szeretik az iskolát, de én rendkívül szeretem, és jó tanuló is vagyok. Általában jó gyerek vagyok, piros csillagot vagy karikás csillagot kapok, de kaptam már dupla karikás csillagot is (tesiből, futásért)! Azért néha kapok feketét  is, ha nincs kész a leckém, vagy nincs ott a cuccom. De minden tanuló szokott kapni feketét!  Én vagyok az osztályban a legkisebb, és vannak, akik azt hiszik, hogy elsős vagyok.  De szerintem rám ezek a közmondások illenek a legjobban: Kicsi a bors, de erős! (mert nagyon izmos is vagyok) A jóból kicsit adnak! (ezt anya mesélte)



A kedvenc tantárgyam a környezet, a matek, a magyar, az ének, a technika, a tesi… vagy azt hiszem, mindent szeretek! De legjobban a technikát! Úgy érzem, hogy én kézműveskedésre termettem!  Gyurmázni, vágni, ragasztani, rajzolni, és ügyeskedni a legjobb! De nem csak kézműves szeretnék lenni, hanem paleontológus is, mert annyira szeretek a földben kutatni! Már eddig is találtam benne pl. földigilisztákat, de azokat nem dobtam be a tyúkoknak, hanem megszámoztam őket, és mindig külön helyekre tettem le, hogy ne találjam meg kétszer ugyanazt a gilisztát. Persze a paleontológusok inkább dinoszauruszok után kutatnak, és már én is sokat tudok róluk mert vannak dínós könyveim, és rajzoltam is dínós képeket, például a Misi bácsinak is , aki a barátom, és igaziból paleontológus, és megengedte azt is, hogy segítsek őspocok és ősegér csontokat válogatni a kavicsok közül….

De szeretnék még kovács is lenni, mert nagyon tetszik, ahogy világítósra fölforrósítja a vasat és mintha varázsereje lenne, bármilyenné tudja alakítani. És csillagász is szeretnék lenni, mert a Gödörkempingben volt az a csillagvizsgálás éjszaka, és olyanok voltak, mintha ezernyi szentjánosbogár lenne az égen, de aztán megnéztük a távcsövekkel és láttuk, hogy nem is bogarak, és a bácsi egy csomó érdekeset magyarázott  róluk… és űrhajós is akarok lenni, ezt már az unokatesóimmal el is játszottuk egy zseblámpával a sötétben… De nagyon szeretek focizni, és már nyertem négy  focis aranyérmet, és kettőt biciklizéssel is, gyorsaságiban és ügyességiben.

És október óta tanulok hegedülni, a Mariann nénitől (a tanárnője) mindig piros csillagokat kapok és megdicsér, és olyan jól megy, hogy már fel is léphettem színpadon, mikor volt a karácsonyi koncert!

De a színpadon kívül is szeretek dudorászni, sokat énekelgetek, csak úgy magamban, és már fütyülni is tudok, sok mindent!  És megtanultam görkorizni is Nikitől, és nemrég jégkorcsolyáztam is Bettivel, ők az anya barátnői. Anya nem tud görkorizni, se jégen siklani. De mindig néz engem és szurkol nekem!

És szerintem könyvmoly is leszek, mert hogyha van egy kis szabadidőm, szinte mindig olvasok, már három RETTENTŐEN vastag Geronimot is kiolvastam, és sok már könyvet is, amik itthon vannak a polcomon, vagy valakitől kaptam, vagy a könyvtárból hozzuk ki őket.  Engem mágnesként vonzanak a könyvek, mert olyan sok kaland van bennük, és bármi megtörténhet a szereplőkkel, amit nem tudhatok előre, és tele vannak izgalommal.  És kíváncsi vagyok, milyen lesz a vége, hogy itt is a jó győz-e a végén. Remélem, hogy igen.

Egyik kedvenc társasom a Rumini a küldetés, ezzel nagyon sokszor játszunk, de sok más játékot is, és kártyázni is szeretek, és rajzolni, meg színezni, például mandalákat, és mindenféle kalandokban részt venni. Például elmenni a Duna-partra, ahol már láttam békát, és egyszer siklót is, de attól nagyon megijedtem, mert negyed méterre se volt tőlem, amikor megmozdult… és lehet kavicsokat gyűjteni, sárvárat építeni, és még úszkáltam is benne, mikor elég meleges volt a víz. És egyszer régen horgásztam is, de anya ezt nem szereti, és már nem horgászhatok. És semmit se fogtam máskor se, mert még nem tudtam rendesen bedobni a horgot.

És este, mikor lefekszem, anya mindig mesél az ágyban, és utána az állatkáimmal alszom el, tizenketten vannak, de a kedvencem Durmi közülük, aki egy puha csacsi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése