![]() |
Illusztráció: Halász-Géczi Ágnes |
Lágy eső simítja ablakom,
Cseppre csepp koppan üvegén.
Mélyeket lélegzik a fűszál,
Amott egy falevél táncra kél.
Lassan sóhajtanak az erdők,
Csettegve dalol a madár.
Puha egérre vár a kandúr,
Pedig csak cincogást talál.
Olvadó viaszos derekán
Egy karcsú gyertyaláng dereng.
Úgy hajladozik, mint télen
A szobában játszó gyerek.
Búcsúzik a narancsos nappal,
Hátára köd takarót feszít,
És a távolban a szabadság
Rárója vidáman felnyerít.
Szerkesztette: Miklya Zsolt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése