 |
| Takács Viktória illusztrációja |
De szeretnék egyszer tábor-kutya lenni,
mindenki vakarná az összes fülemet.
Kirándulás közben sárba hemperegnék,
de csak bundám mosnák, és nem a fejemet.
Az árnyas udvarban fel-le futkároznék,
s ott terülhetnék ki, ahol akarok.
Nem hagynak ki engem, semmi történésből:
asztaluk alá én odahasalok.
A figyelmem éber, történhetne bármi,
minden mozdulatra hegy’zem fülemet.
Ha szemtelen varjú vagy ha gonosz macska:
megvédem a gazdit, hát… vagy ő engemet.
Mily esengve néznék, ha valaki enne,
s mindenki megszánna, hol van, aki nem?!
Ha nasi helyett mégis verset írnak rólam:
Ebszívem örülne: ezt már nevezem!
Szerkesztette: Nagy Izabella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése