 |
| (c)Dániel András |
Verpeléti hóború
Verpelét, Verpelét
nem látott még vérpelét.
Pedig jő a vérpele,
vérben úszik balszeme.
Jobbszeme meg vizenyős,
onnan kémleli a hős
rezgő nyárfák levelét,
meg a verpeléti rét
fűvel bélelt ugarát,
költöző napsugarát.
Merthogy elfáradt a nyár,
kihűlt mind a napsugár,
magának is idegen,
mért süt ilyen hidegen.
Addig hős a vérpele,
amíg langyos éjjele,
hidegben lassul a vér,
még a hold is hófehér.
Verpelét, Verpelét
idén sem lát vérpelét.
Talált egy jó kis odút,
megússza a hóborút.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése