 |
| Fekete Lili (Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola) |
Valahol, valamikor
a meggyfa ágán virraszt
virraszt egy valami.
Nem mondom, hogy ismerem, hogy ismerős
kicsit félelmes is talán
rezeg a szív és a fa ágáról
lemászni készül a magány.
Egészen hihető.
Mintha Isten járna itt
velem
mintha ő fogná a kezem s a tied
hogy összekulcsolja végre
sebzett emlékeinket.
A ház csendes, a tied s az enyém
éjjel és nappal fon vásznat köré
alá s felé, hogy beburkoljon csendesen.
Hogy a szivárvány hol ér utol
nem igazán tudom
csak hogy felhők felett az ég
szinte ragyog, mint sose még
csak hogy eső és szél és zivatar
szeretne lesodorni az ég alól
de az a kis fény, pislákoló
megtart a fa erős tövén.
És velem ti mind, barátaim
éjjeli és nappali állatok
velem nyargaltok
a felhők közepén.
Szerkesztette: Miklya Zsolt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése