Kobalt ég, türkiz part,
zöld fürdőruhában
álldogál egy pálma,
bókol egymagában.
Kék úszógumival
érkezik egy ember,
fekete mindene,
pedig kék a tenger.
Fekete a karja
fekete a lába,
fekete a szeme
s a fürdőruhája.
Feketét kortyolgat
a pálmabüfében,
feketét nyomogat,
fogja a kezében.
Fekete az ember,
de piros a szája,
feketén szólongat
a fürdőruhája.
Biztatja a család,
veled vagyunk, ember,
ne félj, vár a szabad,
végtelen, kék tenger.
Kék úszógumival
útra kelhetsz bátran,
kéken a fekete
könnyen úszik, láttam.
Láttam, türkiz partról,
ahol áll egy pálma,
hullámkar a kéket
ringatja, dobálja.
Láttam türkiz partról,
feketül a tenger,
ellepi a kéket
sok fekete ember.
Láttam, hogy indul egy
úszógumi mégis,
fekete karokkal
sötétül az ég is.
Öleli, karolja,
fújja, fúdogálja,
ringatlak, kicsinyem,
hogy ne maradj árva.
Ne maradjon árva
a sok kicsi gyermek,
kék úszógumival
magamhoz ölellek.
Fekete a karod,
fekete a lábad,
piros lett a talpad,
megyek majd utánad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése