 |
| Illusztrációk: Klesitz Piroska |
Nagy Izabella: KentaÚr Keddje
KentaÚr vágtázott a kávézó felé,
kedden zöldebb fűre vágyva,
patája dobogott, keze kettétárva,
széles mosolya, mint egy hercegé.
Izgalmában szakállát simította,
lófarka libbenve verte a combját,
leülni nem tudott, ez azért frusztrálta,
de kivárta, míg megszólítják.
kérdezte, a hideg tavaszra levedlette-e
fénylő fekete szőrét rövidebbre,
de KentaÚr legyintett, máson járt az esze.
S hogy mi lett ezután, ne is kérdezzétek,
Gergő és KentaÚr még összenéztek,
bólintottak majd újra lepacsiztak,
így lett vége a keddi kávézós mesének.
Szerdára extrazöld füvet akcióznak,
kár, hogy KentaÚrnak nem való, csak lónak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése