Császár Vera Makina képei a Hajlék-sorozatból, a videók a szövegek a szerző felolvasásában a hozzájuk tartozó zenei aláfestéssel.
Hajlék 1. (nekem)
Ugróiskola. Gyerekkacagás, a kislány egyedül álldogál a fal előtt. Krétát vesz a kezébe, rajzolni kezd a falra, először tétován. Egyre erősebbek a vonalak, dörömböl a falon a kréta.
Kopp-kopp. Dobban az ütem. Pitt-patt, szökken a kavics a betonon. A falra krétaporként vetődik a félelem. Girbegurba gyerekbetűk.
Egy, kettő... Tíz. Az ugróiskola vége, huppannak ölbe, kézbe, autóba. Indulnak haza. Krétaporárnyék a falon. Apádat és anyádat tiszteld.
A csendben a kislány megfordul, nézi a falra rajzolt ajtót. Rászorítja a tenyerét. Ördögöt a falra.
Napárnyék mögötte, közelít a sötét, Énistenem, kinyitódik már a szemem. Meg a falon az ajtó.
Krétapor szállong. Se árnyék, se kislány. Csengő kacagás. Vígy el minket a kísértéstől! Feneketlen a mélységed, határtalan a magasságod, megmérhetetlen a szélességed, megzavarhatatlan a tisztaságod.
Felegyenesedik, csendben nézi az ugróiskolát. Amikor hazaindul, a lenyugvó napfényben nem a felnőtt, hanem gyerekkori árnyéka látszódik a falon. Úgy a földön is.
Hajlék 2. (A.-nak)
„Spatz!” Nem éri el a szó. A vacogó kis veréb tüzesen sütő nyári napsugárban gubbaszt a faágon. Nem is faág az igazából, hanem stég az Isztrián. Vagy még az sem. Egy ház mögötti bója, a tenger sós hullámai a semmiből jönnek, és oda indulnak vissza sót csapva a ház falára. Nem is nappal, már éjszakai sötét. Locsognak a hullámok.
A végtelenből induló és oda visszatérő hullámok. Madárgubbasztás. Szárnycsapások. Távolodás és közeledés.
Napos, tavaszi délután, a kő még hideg, ülni rajta, de a fal már langyos, hátat nekivetni. Nézni a rügyező ágakat a csillagvizsgáló tövében. Tavasz. Madárcsicsergés. A Mindenségbe nyúló ágak.
Gallyujjak, az Énistenem kezén, tenyerén.
Veréb. Nem énekesmadár, egy a sokból, szemtelen kis ugribugri. Házi veréb, latin nevén passer domestikus. Annyi van belőlük, eggyel több vagy kevesebb, nem számít.
„Spatz!” A véletlenül kicsúszott becézés névvé szelídül. Nem a semmi ága. Az Énistenem tenyere. Se nem vetünk, se nem aratunk, mégis iszunk a folyóból, mégsem veszünk el.
Van, ami erősebb a szónál, tettnél, gondolatnál. Az érzés, ami van. Az Énistenem tenyere, a semmi ágán otthonom. A végtelen kalicka a szabadság egévé tárul. Otthonná a szeretet semmi kis ágán.
Attila.
Hajlék 3. (énatyámnak, kisfiamnak)
Álmodik egy anyát magának, vagy az álmodja őt. Napfény. Látjátok feleim, egyszerre itt van. Falikép, fehér anya. Az igazságnak tüköre. Oltalmazó.
Nem tudják, mi a siralom, világnak világa, virágnak virága. Együgyű rajzok a barlang falán, a házak falán. Napsugárral verik, széllel szabdalják, kifehérítik. Felmutatják áldozatul. Énistenem, nem a te nevedben.
Íróasztal, fotonfény, lámpapászma. Kollázs. Étkezőasztal, papírfecnik, ragasztócsepp. Napsárga festék. Még egy kis retusálás, még egy kis blue.
Elegáns napernyő, esőernyő nem lehet, ordító fényég a lapról. Az élet kezdete és az irgalom vége.
Véres könnyel öntöztek. Keserűen kínoztak, krétaporral hintettek. Pixellel vertek. Énistenem.
Szem könnytől árad, johu bánattól fárad, az irgalom kezdete, az élet bölcsője. Remény. Krétapor.
Napsütés.
A fiam újságból kivágott anyát tett meg ideálnak. Én csak elképzeltem, mások anyja alapján. Szeretnénk anyányibb anyát. Megírtam. Egyikünknek sem sikerült.
A fiam anyaképére igyekszem hasonlítani. Jobban rajzol, mint ír, mégis a szavakat választotta. Talán engem rajzolna le. Minden szőke, vagány kisfiúban őt látom. Pygmalionjai vagyunk egymásnak. A másik szőkével szempillantás alatt kötött életre szóló barátságot.
Te és én. Én és te. Álmodjuk egymást, nem írlak meg, nem rajzolsz le. Kisfiam.
Hajlék 4. (miklyazsoltnak, mnórának, mészölyáginak, ágónak, bendrének)
Az unalmas délutánok arra kellenek, hogy végiggondold, ami volt. A lezuhanó, teleírt naptárlapokat. Halk, csendes délutánok. Pöttyösbögre. Kakaó.
Pállott, meleg teraszon álló levegő. Vihar előtti csend, csónak a Balatonon. Csak a könyvlap zizzen, nem a nád. Elaludni a függőágyban. Ez is egy vasárnap. Borospohár.
Könyvburok szigetel el a külvilágtól, mégis mindig a te közeledben. Énistenünk. A szeretet puha, végtelen takaró, hallgatásból, figyelemből, megértésből, emberből szőtt. A könyvlapok közül bújik elő, veled marad, mint néma szó. Tükör.
Téli könyv, igazán téli. Kerek fénycsorranás a kanapé bal oldalán. A jobb oldalon változó ismeretlenek, a bridzshez kevés, a megoldáshoz sok. Kendő tekeredik a nyak köré, szeretted volna megkapni mindig is, fázósan tűnik el az orr, átszáll a sál a színeken, a matematikában ez a végtelen. Takaró.
Gyerekként ághegyen, fölébe, alába, kislányba, fiúcskába, gúnyába, rímbe, oltalomba, könyvlapok közé. Sátorlap, oltalom a zuhogó égkönnyek előli menedék. Puha takaró, beburkol, körülölel. Zizeg. Vigyen a vágy, a félelem, hogy egyszer végtelenbe térsz.
Barátság.
Hajlék 5. (D.-nak)
Hiszen ígérted, kivezetsz esetleg a fényre. Azt mondtad, mind azt mondták. Fény végül lett.
Fotonáradat, szerkesztett pixelpuzzle. Vajon, ha egyforma darabú kirakóvá vágnám a lapot, amin mind a ketten ott mosolygunk, közünk lehetne egymáshoz?
A fentről özönlő fényben álltál azon az első fotón. Mintegy véletlenül. A két percig hordott sapkámmal a kezedben. A kamera túloldalán talán az ujjam lógathattam volna bele, hogy én is rajta, de nem voltál még több, mint véletlen központja a képnek. Másvalakihez röpített pixelek centruma. Közeledő magányosságok.
A legtöbb történetem kanapékon kezdődik. A miénk úgy kezdődött, hogy a földön hevertem. A fáradt arcom nézted. Távolról. Megörökített a pixelmagány.
A legtöbb történetem hallgatással végződik. A miénk úgy, hogy a földön ültünk, egymás kezét szorongatva. De nem is. A kezeddel a rácson, a szemedből utánam sikoltó gyerekkel. Magammal
hoztam, lógnak a füléről a cseresznyék, ül a fotelben, és komolyan néz rám a téli hóvihar szemével, bongyor kislányfürtjeivel. Szívmagány.
Csak egy személy szándéktalan fürdése az időben. Elfelejtettük, milyen lenne, ha megtartanánk a képet, amin ketten együtt. Véletlen készült fotó. Fontosabb volt végül a másoknak mutatott integritásunk, hát most gubbasztunk. Majd megbeszéljük. Sohanapján megválaszolt betűmagány.
Ha lehetnék Neked megállás eltűnőben. Matilda végül életre kelt. Papíron. Néha veled van, ül a nagyon kényelmetlen kanapédon, és nagy szemekkel néz rád, ahogy a képernyőn zajló életed éled.
Ott ül az ablak előtt a konyhapulton, pont úgy lógázza a lábát, ahogy én egykor. Kicsi a keze, nem ér el a fejedig. Ideje a fodrásznak. Lakásmagány.
Otthon (neked, aki... és neki, aki...)
Az új szerető belép a másik szokásaiba. Reggelek, amiken rád gondolok, aki a helyembe lépsz. Ott állsz majd a konyhában az ablakkeretben. Nem ülsz fel a pultra, mert először nem érzed jól magad rajta. Nem lépsz mögé, hogy megtaláld az orroddal és a száddal a lapockák közti érzékeny felületet, mert az az én mozdulatom, és mert abban a konyhában erre a mozdulatra senki sem hunyja le rebbenő pillával a kék szemét. Az az én konyhámban történik. Most.
Jóllehet tűzből van a szív. Gyönyörű vagy a reggeli, konyhai ablakkeretben, az ösztönösen felhúzott, neked túl nagy pólóban. A saját konyhapultomon fogok ülni, amikor te először ott állsz majd, és rád gondolok. Ülj fel a pultra, hiszen hasonlítunk egymásra.
Néztem az arcod, akkor, ott. Persze hülyeségeket beszéltünk, de gyönyörű voltál. Nélküled semmi nincs. Az a szőke kisfiú, tengernyi könny és szeretet.
Az ember saját magát és a múltat emészti el. Néha gyűlöllek. Még mindig fáj az a kép róla, az összefont kéz, a távolságtartása mindentől, amit szeretek.
Pixelek a képsarokban. Mindig is jelen voltál. Soha többé nem leszel egyedül. Nem történhet veled más semmi, amíg álmodunk.
Mindannyian.
Források és egyenes idézetek:
Hajlék 1. Imádságok, Bonaventura, Miatyánk, Üdvözlégy Mária
Hajlék 2. József Attila, Petőfi, Szabó T. Anna, Assisi Szt. Ferenc, Miatyánk
Hajlék 3. Ómagyar Mária siralom, Kosztolányi Dezső
Hajlék 4. Miklya Zsolt versei, Ottlik
Hajlék 5. Petri György Öt tétel (D.), Csak egy személy
Ráadás6. M. Ondaatje: Az angol beteg
Zenék:
Hajlék 1. https://www.youtube.com/watch?v=ey5tfAH61r0
Hajlék 2. https://youtu.be/VoE04a1RHwk?list=RDn88MReEC27k
Hajlék 3. https://www.youtube.com/watch?v=r7mTcZjehJk
Hajlék 5. https://www.youtube.com/watch?v=vbttZVTSJRU
Ráadás 6. https://youtu.be/In3EPtu5KeU
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése