Oldalak

2018. június 21., csütörtök

Tóth Ágnes - Fülig Jimmy és a vízóra.




Fülig Jimmy- képregény

(Napjainkban játszódik)



— Halló, halló, Vízhivatal? Én a Fülig Jimmy vagyok, és a kikötő melletti Kék Meduza panzióból telefonálok. Azt mondja nem hall, mert víz ment a fülébe? Ne hülyéskedjen. A víz az én telefonkészülékemben van, nem a maga szőrös fülében. Itt ázok a cimboráimmal a hallban. Micsoda? Hogy nem hall? Mit képzel? Hazudok én? Igenis ez a hall! De már nem sokáig. Ugyanis, ha nem küldenek ki egy csőszerelőt, hogy megszerelje a repedést,

hamarosan akvárium lesz a panzióból és Yvett, a tulajdonosnő, aki teljesen baba arcú, de 80 kiló, el fog süllyedni, mint egy ólomszirén. Nekem ne mondja, hogy senki nincs kéznél, azaz víznél! Ismerem én jól a maguk lassú víz partot mos módszerét. Épp olyan mint a Yaren-i

víz-és vámügy-őré volt, akit leütöttem és azóta is csuklik. Idefigyeljen! Mi, itt mind nyugalmazott Rejtő hősök vagyunk, akiket egy Wagner nevű marha itt szállásolt el két évre, amíg fel nem épül az új Honolulu Starr luxushajó. Vanek úr, az ügyintézőnk már vízületi gyulladást kapott, annyit jár a Vízhivatalnál vízóra ügyben. És a Török Szultán, illetve Dörrög Zultán két tucat levelet írt maguknak, amiben kérte, cseréljék ki azt a rohadt órát, mert rengeteg vízdíjat mutat. Sokkal többet, mint amennyit kártyán nyertem el Potrien őrmestertől.

Akkor megígérték, hogy azonnal intézkednek, de csak vízkereszt után vizenöt napra jött ki

egy vizes ember vizitbe. Az meg előbb ráült a vízakna fedelére és vízóraizott. Aztán

kijelentette, hogy nem megy le az aknába, mert már attól a harminc centis víztől, ami ott lenn

áll, víziszonya van. Még ilyet! Csak azért nem vágtam állon, mert Piszkos Fred a kapitány

lefogott. Azt mondta ismeri az ürgét, szakács volt az Elveszett cirkálón, de egy odakozmált

vacsora után, aminek az alján megtalálták a szivarját és az iránytűt, a tengerészek kötélen

leeresztették nyakig az Indiai óceánba és csak 3 nap múlva húzták fel. Nos ezek után nem

vertem meg, csak leszívtam róla a vizet, mármint a vízóráról, és követeltem, mondja meg

mennyit mutat. De az ipse azt mondta, nem tudja, mert nem ért a taxiórákhoz. És hozzátette,

hogy az egész országban ez van, mert egy vízfejű miniszter vízrendeletére minden vízórát

taxiórára kellett cserélni, hogy több pénzt hajthassanak be szegény vízdíjasoktól! Azt hiszem

meg fogom látogatni ezt a vízminisztert. Ne szakítson félbe, megértette? Még egy tengerész,

sőt egy légionista agyában is felforr a víz ekkora disznóságtól! Mit képzelnek maguk, mi?

Tudja meg, hogy közülünk többen is a munkanélkülieknél dolgoznak, mint például Tuskó

Hopkins, Senki Alfonz, Vanek úr, és a Dörrög Zultán. Hát miből fizessük ki azt a rengeteg

vízitaxi-taxát? Miii? Azt mondja, hogy menjek melegebb éghajlatra?

- Hé, fiúk, öltözzetek, bemegyünk a Vízhivatalba. Tuskó hozd az ólombotodat is!

1 megjegyzés:

  1. Ágicám, igen tetszett e humoros elbeszélésed!Jókat nevetgéltem a végig olvasásán!
    Köszönöm neked e kellemes, vig olvasmányt!Puszillak: Rózsa Besker.

    VálaszTörlés