Hogy tanultam meg repülni?
Elmesélem. Hogyaszongya:
felkapott egy füstifecske,
kérve-kértem, de nem tett le,
amíg ki nem nőtt a szárnyam…
Nem épp így, de majdnem. Hagyd, hogy
szépen továbbmagyarázzam!
Úgy tanultam meg repülni,
hogyaszongya: tengerhullám
dobált fel a magasságba.
Visszahulltam, a víz hullt rám,
és ez így ment, mígnem szárnyra-
keltem… Na jó, nem így, hanem
úgy tanultam meg repülni,
hogyaszongya: almafára
kúsztam fel, és valahára
megértettem, mit súgnak a
rőt, bizsergő levelek. Hát
azt – többek közt – az emberek
mint főzik az almalekvárt,
s hogy kell a szelet befogni,
és hogy meg lehet azt szokni,
hogy repülünk… Na, de mégsem,
mégsem így történt egészen,
hanem úgy tanultam szállni,
repülni, hogy egy parányi
hópehely vett gondozásba,
és lebegtünk egyre-másra
sokmilliósoksokszázan…
Elmondom hát, nincs mit tenni,
repülni hogy tanultam meg:
kirúgtak a cégtől. Ennyi!
 |
| Illusztráció: Gyólai Gabi |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése