A választ adó válaszadó: Németh Eszter

Faggató: Mit olvasol? Mit nézel? Mit hallgatsz mostanában? 

Németh Eszter:

Csillagszemű

Mit nézek, jaj, hát az embereket, s látom is őket a nyűgjeikkel, meg a mindenféléjükkel. Legszívesebben a gyerekeket nézem a munkahelyemen – egy művészeti oviban dolgozom – alkotótevékenységbe merülten. Most éppen a pohár borom, meg a word fehér alapján szambázó fekete betűket.

De, hogy mit néznék? Leginkább a szemhéjam belülről. Ha rászorítom az öklöm, akkor minden van. Tűzijáték, csillaghullás, olyankor aztán még kívánni is lehet. Akkor azt kívánnám, hogy ülhessek a tengerparton megint békében, északon vagy délen, majdnem egyre megy, de most inkább mégis északon, fülre húzott sapkában. Vajon a vikingek hordtak sapkát a sisak alatt?! Ha végre ott leszek, ígérem, küldök képeslapot!

Németh Eszter: Barcelona

  

Mit hallgatok? Klaviatúrahangokat az ujjaim alatt, mára már fehér zajjá vált gyerekzsivajt napközben. Vég nélküli meséket a gyerekektől, a saját felolvasó hangom, különféle emberek történeteit, ha véletlenül közösségibb térbe dugom az orrom. Vagyis a fülem. Autóvezetéskor újabban jazzt.

De, hogy mit hallgatnék? A csendbe néha belehulló falevelek landolását, esőneszt. Szorgalmas billentyűzizegést az éjszaka csöndjében. Gyerekzsivajt fehér zajként. Hétköznapokat. Estelente.

Németh Eszter: Göteborg

Mit olvasok? Szavakká és mondatokká kombinált betűsorok végtelenített sorát. Kirakatokat. Filmkockákat. Fotókat. Ha jókedvem van, akkor véletlenszerűen egymás mellé került könyvek címeit a könyvesboltban. Mondatokká.

Mit olvasnék? Önző módon a királylányos könyvem tördelt korrektúráját. Csak hát meg kellene rendesen írni…