Van egy kék szekrény a
padlásunkon.
Nagyi szerint csupa titkos holmi
van benne elrejtve. Csupa titkos.
Ez igazán jól hangzik!
Mi lenne… ha egyszer kinyitnám?
Felesleges! Csupa lim-lom és kacat
–
legyint nagyapa.
Rettenetes káosz, már régen ki
kellett
volna selejtezni – szörnyülködik
anya.
Meg ne próbáld! Tudod, hogy a
padlás
tele van egerekkel, molyokkal meg
pókokkal – néz rám szigorúan apa.
Egyedül nagyi bámul maga elé
titokzatos mosollyal az arcán.
Ezért minden este felmegyek
gondolatban a padlásra, és
megállok
a nagy kék szekrény előtt. Csak
nézzük
egymást barátságosan, mint a régi
ismerősök, de benyitni sohasem
merek. Még gondolatban sem.
Mi van, ha nagyapának van igaza,
és csupa lim-lom, kacat van benne?
Olyanok például, mint egy kopott
falióra, egy rejtélyes térkép, egy
molyos
szőrmekabát vagy egy kitömött
fácán?
Másnap este újra megállok gondolatban
a kék szekrény előtt. Mi van, ha
anyának
van igaza, a rettenetes káosz kiömlik,
hatalmasra nő és beteríti a
padlást,
még mielőtt el tudnék menekülni?
Apa szerint rendes gyerek nem
tartózkodik a padláson szekrények
és lim-lomok társaságában. Azt
ugyan
nem tudom, rendes gyerek
vagyok-e,
de mégsem hagyhatom magányosan
ácsorogni a kék szekrényt,
főképp,
ha nagyira gondolok. Talán
megtalálnám
benne kedvenc pávatollát, amit
boldogan
viselt a kalapján egy réges-régi bálon.
Vagy apa törött olvasólámpáját,
esetleg a piros, felhúzható, zenélő
mikulásom vagy anya beszáradt
ecseteit, amivel az első képeit
készítette.
Felesleges! Rettenetes. Meg ne
próbáld! –
Nehéz mindenkinek a kedvére
tenni.
Legjobban mégis annak örülnék,
ha a nagy kék szekrénynek nem kellene
magányosan, bezárva ácsorogni a
sötét
padláson. Ha egyszer ki merem
majd nyitni, talán az egerekkel és
a
pókokkal is jó barátságba kerül.
Fricska Dorka, 15 éves
Újpesti Szűcs Sándor Általános Iskola
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése