Molnár Krisztina Rita: KELNI LASSAN

Bódi Kati illusztrációja

Még csak egy kis púder kéne,

ne ragyogjon úgy a képe,

mint tótükör, hogyha télen

jég borítja. Na, de kérem,

mért legyen arcára írva

repeső öröme pírja?

Hosszú álmát, ébredését,

lassú, nyújtózó kelését

durva kéztől hogy megvédje

félmosolya és szemérme,

mint pihe őszibarackot,

hamv a kökényt, haj a lakkot...

(Ja, nem az épp fordítva van,

na, de mindegy, érti szavam,

ki nem április bolondja.

Hiszen az bolond, ki mondja...)

Szóval úgyis egy a lényeg:

kelni lassan kell, ha tényleg

teljes ébredésre ébred

mind, mi újraéled. Érted,

értem, s, érte is, ki undok

épp veled, és egyre puffog.

Tudod mit? Te is legyél rigó, s fütyülj rá. Na.

Tavasszal elönt mindent, és betölt a hála.