 |
| Illusztráció: Steiner Lídia |
- Te, lehet, hogy káprázik
a szemem? – dörzsölte meg Tengelici Manka legendásan kék és legendásan
kerek szemét. – Mintha egy kicsi, sötét felhő húzott volna el az ablak előtt.
- Káprázik. Én nem láttam
semmit – morogta Leghosszabborrú. – És különben is, együnk végre,
mert elviselhetetlenül finom illata van ennek a Habosvajkaramellás
Desszertkrumplinak. Hmmmm…. Az én orrommal ez életveszélyes… Azonnal meg kell
ennem az egészet, mert ezt csak úgy lehet elviselni, ha a gyomromba kerül, és
nem érzem ezt a borzalmasan jó illatot… akkor viszont gyomorrontásban fogok
fetrengeni. Nekem csak az ízetlen, szagtalan és színtelen menzakaja jó.
- Jó, lehet, hogy káprázik,
de akkor a fülem is
zúg, vagy ez a kicsi, sötét felhő berreg!
- Gyere már és együnk!
- Csak
még egy perc türelem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése