Kinek a bőrébe bújnál? - kurátori beszámoló

Hol volt, hol nem: két ifjú gyerekíró és Lackfi-tanítvány – Finy Petra és Dávid Ádám – kitalálta, hogy indítani kéne egy gyerekirodalmi blogot az Illusztrátor Pajtások blog mintájára, ami online és offline írói műhelyként is működhetne.

Az ötletet tett követte, és 2012 januárjában néhány bejegyzéssel útnak is indultak az Író Cimborák. A következő hónapokban mind többen és többen lettek, s mire a nyár eljött, több tucat verset és mesét hagytak már maguk mögött, s még előttük állt a nyár, ami kalandos közös mesélést kínált. Év végére a tucatnyi író és költő egy jó kötetnyi mesét és verset összeírt már, amihez az Illusztrátor Pajtások rajzoltak szebbnél szebbeket. Szóval, szépen alakult minden, de észrevették, hogy hiába vannak egyre többen, nincs köztük egy gyerek se.

Dabronaki Efraim (8 éves): Ötfejű sárkány

Vonjuk be a gyerekeket is. Hiszen nekik írunk – mondták a Cimborák. – De hogyan? Írjunk ki rajzpályázatot, de ne olyan első-második-harmadik helyezetteset, amitől elmegy a kedve mindenkinek, aki nem nyer. Hanem olyat, ahol mindenki jól érezheti magát, akinek van kedve játszani. Mint egy karneválon. „Kinek vagy minek a bőrébe bújnál szívesen?” – tették fel a kérdést a gyerekeknek, és útnak indították a „Kinek a bőre?” rajzpályázatot. Nem volt különösebb megkötés, így nemsokára érkeztek is a rajzok, óvodástól a középiskolásig, sőt érettségi előtt állóig, e-mailen és postai úton, otthonról és iskolából, Budapestről és vidékről, határon innen és határon túlról, mint a mesében.

Takács Martin (11 éves): Cipzáras róka

A rajzokból online galériát szerkesztettek, ahova minden kép felkerült, kivétel nélkül, az érkezés sorrendjében. Ma is végignézheti bárki, gyönyörködhet a képekben, és kiválaszthatja a szívéhez legközelebb állókat. Ezt tették az Író Cimborák is, gyönyörködtek és gyönyörködtek, és nagyon nehezen tudtak választani. A rajzok meg jöttek és jöttek. Először izgultak kicsit a Cimborák, hogy lesz-e elég. Az nem volt kérdés, hogy lesz-e elég jó rajz, mert rögtön az elsők között megérkezett Takács Martin Cipzáras rókája, ami igazán jó kedvet és bizakodást hozott. Aztán jöttek Zelei Marcell szénrajzai Budapestről, Írisz maci és Bronzmaci Vajda Julcsitól Pécsről, egy egész macskakompánia a Szabadkai EmArt Műhelyből. És még csak néhány tucatnyi rajznál tartott a galéria. „Mi lesz ebből? – kérdezték egymástól a Cimborák. – Elérünk százig? És marad ez a színvonal?”

Grubanov Dorottya (7 éves): Egérvadászat 

Nos, százig érkezett még elefánt és denevérke Budapestről, sellőlány Debrecenből, csikóhal és ötfejű sárkány Bodrogról, oroszlán Zalaszentgrótról. A századik pedig nem volt más, mint Pajtaemelő Gizi, Tarnazsadányból. Akkorra az Író Cimborák megnyugodtak, most már lesz elég rajz és színvonal, az biztos. De egy újfajta nyugtalanság vett erőt rajtuk: „Mit kezdünk ennyi képpel? Hiszen egyik jobb, mint a másik.” S akkor elhatározták, hogy írnak és írnak, nemcsak februárban, hanem márciusban is, és próbálnak még több írót bevonni, hogy a gyerekek munkáira minél több mese, történet és vers szülessen. Hiszen ezt ígérték: az lesz a jutalom, hogy akinek a rajza valamiért megtetszik, arra születik egy írás, és az írótól/költőtől kap a rajzoló egy dedikált könyvet meg néhány köszönő sort.

Molnár Eszter (9 éves): Pajtaemelő Gizi 

Indultak hát a levelek, határon innen és túl, és jöttek új Cimborák, akik vállalták egy-egy kép szövegesítését. Mert közben a képek is jöttek, sorjáztak tovább, iskolai, óvodai és családi műhelyekből, Várpalotáról és Budapestről, Csíkszeredáról és Gyöngyösről, Hajdúszoboszlóról és Siklósról, Berettyóújfaluból és Makóról, és még folytathatnám, de sokáig tartana, ha a több mint négyszáz rajzot és alkotóit mind be kéne mutatni. Pedig megérdemelnék, nyilván.

Kiss Gergely Nimród (7 éves): "Mindentmegjavítok" ember

Mi annyit tudtunk tenni, hogy a „Kinek a bőre” online galériát megtöltöttük a rajzokkal, s az Író Cimborák blog 2013 február-márciusában 40 írást közölt a gyerekek rajzaihoz. Nem számítottunk ilyen lelkes részvételre, így offline kiállítást már nem tudtunk szervezni a kész munkák bemutatására. A Deák 17 Galéria akkor még nem létezett, később kerestük meg őket a kérdéssel, mit szólnának egy ilyen kiállításhoz. Hogy mit szóltak, azt most meg lehet tekinteni. A blogon olvasható írások és rajzaik mellett olyan képekkel is találkozhattok, amelyek még mesélőkre várnak. Akár itt, akár az online galéria képeit nézegetve jusson most is eszedbe: Kinek/minek a bőrébe bújnál legszívesebben…

Varga Nikolett (14 éves): Kolibri

Miklya Zsolt kurátori beszámolója a Kinek a bőre? kiállítás megnyitóján hangzott el a Deák 17 Galériában.