Bertóti Johanna: Töredékek

Romhányi József

Bertóti Johanna

Egy pufók fióka a diófa felső ágán nyafogott:

− Én már feretnék felfállni, meffe földre fárnyalni. De a füleim még nem tanítottak meg a repülés művéfetére.

Ekkor egy fondorlatos fakopáncs így figyelmeztette:

− Azt várhatod, hogy a füleid tanítsanak meg repülni, te zöldfülű!

***

Zajlik már lakodalom,

az ünnepi csigabál.

Itt a derék csiganépség

egész éjjel kiabál.

- Ha nekem két lábam volna,

akkor is csak hason csúsznék,

szerencsére nincsen egy sem,

jól kinevetne a násznép.

***

Kiskutyámnak külön kuckója van. S a kuckóhoz külön kulcsa van.

Kiskutyámnak külön kiskertje van. S a kiskerthez külön kerítése van.

Kiskutyámnak külön kútja van. S a kúthoz külön kancsója van.

Kiskutyámnak külön bankkártyája van. S a bankkártyához külön kódja van.

***

Nagypapa a patakparton papírsárkányt ereget,

Megtalálta önmagában a régenvolt gyereket.