 | |
| Horváth Ildikó illusztrációja |
| Valaki
elvesztette a szívét,
és
én megtaláltam.
Piros
plüssből varrták, és pont akkora,
mint
a kezem, ha ökölbe szorítom.
Apa
azt mondta, ekkora lehet
az
én szívem is, anya pedig azt,
hogy
tűpárnának szánták,
és
biztosan azé a nénié a másodikon,
aki
tegnap költözött a házba.
Jobb
szeretném, ha a Vandáé volna.
Nem
árulnám el, hogy nálam van,
de
nagyon vigyáznék rá,
és
nem szúrnék bele soha
egyetlen
árva tűt sem.
|
Hát igen, Vanda,...újra... az esőben is, meg mindenhol.
VálaszTörlésHiába, vannak dolgok, amik nem érnek véget.
Fantasztikusan szép az illu is.