Fodor Ármin Balázs (9 éves): Részlet a fiú tavalyi naplójából 2

Pap Kata illusztrációja



Február 24.

   Az osztályban mindenkinek van mobiltelefonja, csak nekem nincs. Ezen sírtam egy kicsit. Anya azt mondja, hogy minek egy ekkora fiúnak, mint én mobiltelefon? Főleg úgy, hogy nem tudok vigyázni a holmimra. És mindent elhagyok. És különben is, mindenhová kocsival visznek, úgyhogy nekem nem kell.

   Nem értek egyet anyukámmal! Nekem szükségem van mobiltelefonra! Az osztályban is van legalább három gyereknek! Ja...ö... Hát tényleg nem mindenkinek, de... nekem mobiltelefon *kell!* Anya, ezt miért nem érted?

Felseprek. Mert morzsa van az asztal alatt.

András egyébként rosszul van a morzsáktól. Én jól vagyok a morzsákkal: szeretem őket, és nem is zavarnak. Ezért van körülöttem annyi. Kaptam egy kisseprűt meg lapátot, és Anya azt mondta, hogy mától a tisztem: Morzsafelügyelő. Ó, Istenem, morzsafelügyelő! Miért nem Csokikirály!

    Azért teszem, hogy játszhassunk, mert Anya azt mondta, addig nincs játék, amíg nincs rend. Autós kártyázni fogunk, de Anya oszt, mert ha én osztok, mindig neki kerül a sárga Porsche cabrio. Pedig azt én szeretném!

Érdekelnek a sivatagi régiségek. Mert azok ijesztőek. Anya, azt ígérted, hogy egyszer megmutatod nekem, hogyan keltették életre Kínában az agyagkatonákat! Ugye azok olyan katonák, akiket fel lehet éleszteni?

Február 25.

Ma az egész úgy kezdődött, hogy elmentem Apuhoz, aki azt mondta, hogy valami meglepetés vár rám. És ki volt készítve egy mobiltelefon!

-          Ez a te telefonod? - kérdeztem tőle.

-          Nem az én telefonom, hanem a tiéd! - mondta.

Annyira megörültem apámnak! Nagyon megköszöntem neki. Az arcán láttam, hogy nagyon szeret. Megmutatta, hogyan működik, és mire kell vigyáznom. A kódra! Mert most már kódom is van! 1357! De ez titok! Azt mondta, hogy a telefont ne kapcsoljam ki, mert akkor nem tud felhívni. Megmutatta, hogyan kell ki és bekapcsolni.

Finna Zsanett (10 éves) illusztrációja



Anya, az nagyon ciki, ha azt játszom, hogy lefektetem és betakarom a mobiltelefonomat? Én cikinek érzem, mert ez olyan kisbabás szokás. Viszont szeretem a telefonomat.

András! Van egy kis bökkenő a telefonommal! Apa csak hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntekre tette az ébresztőt, reggel hétre. Az úgy jó? Ja, tényleg nem akarok hétvégén korán kelni... Akkor jó!

Julcsi folyton üldöz a telefonért. Vagy piszkálja a konnektort. Leszedi a számítógép mellől az egeret, és azzal is telefonál! András azt mondta, hogy mi egy elektromos generáció vagyunk, mert konnektorra csatlakozva növünk fel.

Február 26.

    Akinek van telefonja, az keményítő. Akinek van telefonja, az életkeményítésen esik át. Milyen az a fiú, akinek van mobiltelefonja? Annak kemény az élete, mert sokat telefonál, és ezért fizetnie kell. És korán is kell kelnie, az ébresztő funkció miatt. Ha egyszer elromlik a telefon, nehezen lehet megjavítani. Ha háromszor elrontod a kódot, akkor pápá mobiltelefon! Elveszíted a SIM-kártyát... Mobil telefon nélkül olyan voltam, aki nem kelt korán, és nem izgult ezek miatt a dolgok miatt. Az a jobb, ha a könnyebb életet választjuk, és nincs mobiltelefonunk. Ha mutogatom a suliban a telefonomat, akkor nagyképű vagyok. Az olyan királyos dolog, rossz. Én nem teszek ilyet! Anya ugyanis nem engedi meg, hogy bevigyem az iskolába a telefont.