Bordás Adél rajza és Berniczky Éva meséje

                                                  Bordás Adél: Hörcsög

Berniczky Éva: Zuzu király

Látszólag tökéletes a rend. Zuzu, az aranyhörcsög aranyketrecében uralkodik. És mi, aranyporon kívül esők, gyanútlan fekete-fehér alattvalók, vidáman hajbókolunk. Miért is lógatnánk az orrunkat? Persze, ha mindig előre sejtenénk, hogy múló szomorúság szövődik az estébe, soha sem lennénk ennyire határtalanul bátrak. A bátorságot különben sem szabad minden áron erőltetni.

– Akkor sem félek a sötétben – hallatszik a filodendron ládája mögül.

Villányi Szófia Dóra rajza és Mészöly Ágnes verse

Mészöly Ágnes: Fordított panasz

Villányi Szófia Dóra rajzához

Álmatlanságban szenvedek.

Így napközben a rengeteg

Félelmes, fényes és meleg.

Ezerszer jobb a hűvös éj,

Nem ásít felettem kevély

Nap, nincs arany veszély.

Rémítnek füttyös vándorok

– Puha zug, hogyha álmodok,

Míg ember jár és gép morog.

Ó, szürke este, jöjj hamar,

Az ádáz dél úgy felkavar,

Te vagy, ki nyugtat, eltakar.

Kristóf Bulcsú Szilárd rajza és Dávid Ádám verse

Kristóf Bulcsú Szilárd - Dávid Ádám: 

Nagyszemű

Szeme, csőre, farka nagy,

a járása ingatag.

Csipcsirippet mormol folyton,

rokona a Zordonbordon

(a Kisfejű Nagyfejű),

a rózsa-levéltetű

(vagy Macrosiphum rosae,

ki sok rózsát poroz ám be!),

s a Húsrágó Hídverő.

Madár? Malac? Őshüllő?

Akárhogy is: nagyszerű

a Féllábú Nagyszemű.

A Kristóf testvérek rajzai és Tasnádi Emese meséje

        Tasnádi Emese: Lénylak

                              Rajzolták a Kristóf testvérek

Mondták, a város szélén, már a táblán is túl, ahova a kurtafarkú malac, valójában sosem járt el túrni, na, szóval ott van egy ház. Nem egy különös ház, olyan, mint mindegyik másik: sárga falai vannak, ablakai és ajtaja, meg piros cserépből teteje. Az udvarán fű nő, egy-két virág és még egy diófa is terpeszkedik ajtaja előtt. Oldalára nagy betűkkel ki van írva: 

lénylak

Grubanov Dorottya rajza és Bertóti Johanna verse

                 Grubanov Dorottya: Egérvadászat

                 Bertóti Johanna: Marcella

Marcella Kisegérfalván

papírsárkányt ereget.

„Vajon mi szél hozta erre?”

– suttognak az egerek.

„Én csak játszani szeretnék”

– miákolja Marcella. –

„Gyertek sárkányt eregetni,
elég nagy a parcella.”

Születésnapi felolvasás és kiállítás

Az Író Cimborák blog egyéves működését ünneplő kiállítás és találkozás az Illusztrátor Pajtásokkal és a Cimbora-blog szerzőivel. 

Felolvas: Tasnádi Emese, Csík Mónika, Turbuly Lilla, Majoros Nóra, Simon Réka Zsuzsanna, Mészöly Ági, Nyulász Péter, Dávid Ádám és Miklya Zsolt. 
Mese, vers és kép bőven, torta korlátozott mennyiségben.

Várunk minden érdeklődőt.

Vargyasi Eszter rajza és Gyárfás Endre verse

Vargyasi Eszter: 

Eszterke, a kincset szóró elefánt

Gyárfás Endre: 
Az elefánt és a Mikulás
                         

Szomorkodik az elefánt.

Szégyelli, hogy nagy a lába,

ha kirakja a cipőjét

Mikuláskor ablakába.

De ha másnap ajándékkal
színültig telt cipő várja,
örülhet az elefánt, hogy
ilyen nagyra nőtt a lába.

Molnár Petra rajza és Simon Réka Zsuzsanna meséje

                                          Molnár Petra: Macska

Simon Réka Zsuzsanna: 

Macskusz, sárkányusz, aludtej, ecsetek 

– Jámbor, okos, szépfülű unokáim! A tegnap eliszkoltatok, így a rajzóra már megint elmaradt! Ma feltétlenül be kell pótolnunk! Nincs nyafogás, bajuszlekonyítás, felesleges nyivákolás! – szólt határozottan nadrágtartóját huzogatva Macskuszi Gyuszi, minden idők egyik legokosabb macskája.

– Tudod, nagypapa, tegnap halaszthatatlan teendőnk akadt! – pislogott szelíden Macskuszi Bendegúz.

– Egy félelmetes sárkányt kellett kiebrudalnunk a kamrádból! – ugrált jobbra-balra Macskuszi Boldizsár.

Ember Panna rajza és Csík Mónika verse

                                                         Ember Panna: Sellőlány

Csík Mónika: Kalandvágyó Kelemen

Kelemen

szelemen-

faragó

mester

fordul

térül

felhőn

szunnyad

szellőn

nyargal

Kelemen

szelemen-

faragó

mester

felhőn

szunnyad

szellőn

nyargal

Kelemen

szelemen-

faragó

mester

útra

készül.

Németh Luca rajzai és Berniczky Éva mondókája

Németh Luca: 

Gonosz boszi vagyok – Jó boszi vagyok

Berniczky Éva: Bájmondó

Rossz boszi – ess, eső, ess!

Jó boszi – süss fel, nap!

Úri bunda, kopasz egér

ugorjon a nyakad közé,

rossz boszorkány vagyok.

Mese, mese, fakakas,

jó boszorkány vagyok.

Bújj a lyukba, ott hallgass,

rossz boszorkány vagyok.

Németh Luca, két garas,

jó boszorkány vagyok.

Neked adom, csak hallgass,

rossz boszorkány vagyok.

És most fordítsuk meg.

Zelei Marcell rajza és Mészöly Ágnes verse

Zelei Marcell: Szénrajz 3. 

Mészöly Ágnes: A celluloid-vámpír legendája

Régi dicsőségünk, mért tűnsz el a nappali fényben?

Hol jár, hol menekül egykori híre-neved,

Mit hallva a jómódú nemesek meg az egyszerű pórnép

Sápatagon kutatott füzér fokhagyma után?

Hol van az aggodalom meg a félsz könnyes szemeikből

Merre inalt el a görcs lágy belük bugyraiból?

S merre henyélnek ezüstkardos lánglelkű vitézek,

S van-e még szűz, ki ha lát, révetegen elalél?

Kiss Gergely Nimród rajza és Kiss Ottó verse

Kiss Gergely Nimród: „Mindentmegjavítok” ember

Kiss Ottó:

APA 

MINDENT 

MEGOLD

Apa mindent megold,

gyurmából kutyát csinál,

dobozból ruhásszekrényt,

kirakja az összes kirakóst,

visszanöveszti a lufit,

apa mindent megold,

szétjavítja a legót.

Vajda Julianna rajzai és Miklya Zsolt verse

Vajda Julianna: Írisz maci – Bronzmackó

Miklya Zsolt:
Bronz és Írisz

Írisz maci a pöttyöket

egy leopárdon látta meg,

azóta pöttyös mindenütt

a fű, az út, a hegy, a tó.

Írisz maci a csíkjait

bepöttyöztetné szívesen,

de nincs csak bundafoltozó

a városban, ha jól tudom.

Hát marad Írisz csíkosan,

pedig a környék útjain

már annyi pöttyöt észrevett,

hogy az már szemkápráztató.

Kristóf Kolos Tas rajza és Tasnádi Emese meséje

Kristóf Kolos Tas – Tasnádi Emese: Betűző griff 

 

     
     Mesélek neked egy királyról, aki hatalmas volt és igen erős. Nem is, várj, mesélek neked egy csatáról, ami nagy volt és igen véres. Nem, azt hiszem, ez sem az igazi! Akkor mesélek neked egy boszorkányról, aki csúnya volt és igen gonosz. Vagy mit szólnál inkább egy királylányhoz, aki szép volt és nagyon hisztis? Igazad van, ez lányoknak való mese. Akkor hát, nincs más hátra, megint a Bátor Páncélos Lovagról, Kolos Vitézről kell meséljek neked!

Rostás Szandra rajza és Majoros Nóra története

Rostás Szandra: A tavasz tündére szeretnék lenni

Majoros Nóra:

Csodanagy tavasz 

     Anya olyan szép volt, mint egy tündér. Elgondolkodó és szelíd. A haja arany, hosszú és hullámos. Volt egy széke, fehérre festett, fa karosszék, a nárciszok között állt a kertben, a nyírfa alatt, ami tavaly kidőlt, és Anya eltette emlékbe a fehér kéreg egy darabját. Van egy régi fényképem, onnan tudom mindezt. A padláson találtam, amikor titokban Anya gyerekkori dolgai között turkáltam. Mindent visszacsomagoltam ugyanúgy, csak a fényképet tettem el.

Kinek a bőre – Galérianyitogató

Gyönyörködöm, tehát vagyok.

Erre nem számítottam, gyerekek.

Úgy a kétszázadik rajz után, gondoltam, becsukjuk a galériát.

S akkor másnap postások és futárok futottak össze a házunk előtt.

Két nap alatt érkezett még kb. kétszáz. Ezekkel bíbelődtem a héten. Ezek bíbelődtek velem. Mert egész nap, itthon, az utcán, a boltban, az usziban és még munka közben is a rajzaitok úszkáltak a szemem előtt. És jobban éreztem magam itthon, az utcán, a boltban, az usziban és még munka közben is. Komolyan. Semmivel sem végeztem kevesebbet, mint amit kellett. Sőt. Eszembe jutott egy plusz játékötlet, amire nem is számítottam. Úszás közben pedig félig megírtam egy verset. Így megy az együtt-alkotás.

Szeretném, ha ti is jól éreznétek a bőrötökben magatokat. A saját és a képzelt bőrötökben is. Lapozgassátok hát tovább a képgalériát, és gyönyörködjetek ti is. Ilyen szép gyermekrajz-albumot keveset találtok. És figyeljétek az Író Cimborák blog bejegyzéseit, ahol kétnaponként jelennek majd meg a kiválasztott rajzok és a hozzájuk kapcsolódó írásaink. Reméljük, minél több.

A pályázatra rengeteg szebbnél szebb, izgalmasabbnál izgalmasabb rajz érkezett. 381 alkotótól (4 évestől 18 éves korig) 413 kép. Emiatt döntöttünk úgy, hogy februárban és márciusban is folyamatosan közöljük az írásokat/rajzokat, s lehet, hogy később is elővesszük majd őket. És további programokat tervezünk, de ez maradjon egyelőre meglepetés (a számunkra is).

Most az írókat, költőket szólítom meg, hogy:

Akkor hát, mesére, versre, dalra és novellára fel!

Az Író Cimborák nevében

Miklya Zsolt