Oldalak

2013. január 12., szombat

Miklya Luzsányi Mónika: Csiribi-hangok


Mottó: "harmadikkal zongorázik,
negyedikkel falra mászik"

Csiribiék szeretik a zenét. Nagyon szeretik. Már hogyne szeretnék, amikor az apuka zenetanár, az anyuka meg szolfézsoktató. Így Csiribiéknél mindig szól valamilyen muzsika. Csiribi apuka tanítja zenélni a gyerekeket. Az elsővel fuvolázik. Amikor Csiribi Bibi kezében megszólal a fuvola, a madarak dalolni kezdenek a fákon. A szellő is felébred, és besurran az ablakon, hogy meghallgassa Bibi játékát.

Makhult Gabriella illusztrációja
Csiribi Csanád, a második gyerek vadászkürtön tanul játszani. Meg harsonán és trombitán. Mi mást fújhatna egy fiú! A kürt hangjára összerezzennek az erdőben a vadak, a harsonáéra dobrokolni kezdenek a lovak, a trombita szavára pedig vigyázzba vágja magát mindenki.
Csiribi Blankával, a harmadikkal zongorázik a papa. A zongora hangjára táncra perdülnek a pillangók a kertben, valcert járnak a juharfa levelei és a felhők az égen.
A negyedik meg… khmmm… Hogy őszinték legyünk, a negyedik gyerektől Csiribi papa falra mászik. Mert a legkisebb Csiribi gyereknek botfüle van. És fahangja. Hiába próbáltak Csiribi Csongor kezébe hegedűt adni, hiába vonta, húzta csellót, a nagybőgőt. Csak sírtak a hangszerek a keze alatt. De nem volt jobb a helyzet az oboával, klarinéttal, de még a pikolóval sem. A legkisebb Csiribi gyerek hangjaitól falra mászott az egész család. De leginkább a szomszéd bácsi. Úgyhogy egy napon a kezébe nyomott egy kasztanyettát:
– Ezt próbáld ki, öcsi!
És Csiribi Csongor verte a kasztanyettát. Azután a triangulumot, a dobot, a marimbát. Ritmust vert a kanállal, a logarléccel, a vaslapáttal. Volt is öröm a Csiribi családban!
– Hallása nincs neki – meséli most már büszkén Csiribi apa a barátainak –, de a ritmusérzéke kiváló!
Egyedül a szomszéd bácsi járt rosszul. Mert Csongor leginkább a gázcsövön szeret gyakorolni. Főleg korahajnalban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése