Cserebori fényes gombszemét
nem tőlem örökölte.
Pedig az enyém is fényes,
sokáig össze is tévesztettek
minket a szemünk alapján.
Láttál már barna szemet?
Azt hiszed, elég azt mondani
valamire, hogy barna?
Ha valami gesztenyebarna vagy
mogyoróbarna, az nem ugyanaz.
És az se mindegy, vad vagy szelíd.
Mármint a gesztenye.
A mogyoróra meg könnyen
azt mondanád, hogy sárga.
Mint a cserebogár.
Pedig a cserebogár se sárga,
csak világosabb a szelídgesztenyénél.
Mégse mogyoróbarna.
Hanem cserebogárbarna.
De ezt nehéz kimondani,
ezért terjedt el róla, hogy sárga.
Bori ezt is megoldotta
a mogyoróra emlékeztető szemével.
Estefelé valami zirregő-zurrogó
röpködő valami akadt a hajába.
Csak egy kicsit sikított.
Aztán a kezére tette,
és a szemébe nézett.
Nahát! – sóhajtotta.
Nem szomorúan,
inkább csodálkozva.
Micsoda szép szemed van!
Cseréljünk.sz
A cserebogár megállt egy pillanatra.
Alighanem értette a boribeszédet.
El is gondolkodott az ajánlaton,
megemelte cserebogárbarna szárnyfedőit.
Mennyivel egyszerűbb lenne kimondani,
hogy boribarna – gondolta.
Összedörzsölte seprős szarvacskáit.
Jól van, cseréljünk.
Cserebori fényes gombszemét
nem tőlem örökölte.
Cserélte.
Azóta boribarna mifelénk
a cserebogár szárnya.
(Még hogy sárga?!)
Azóta cserebarna nálunk
a Bori szeme.
Sötétebb, mint a vadgesztenye.
Majdnem fekete.
 |
| Forrás: http://ideiglenes.wordpress.com/2010/07/20/majusi-keleti-cserebogar |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése