Ha nem a ruha teszi az embert, akkor nem is a korona teszi a királyt! Ezt, mi felnőttek, egyre gyakrabban felejtjük el. Szerencsére, napjaink kis hercegei és hercegnői még ismerik a bölcsességet: "Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."
…és
akkor Mátyás
felszállt
a trolira – hiába vigyorogsz, Apa,
mert
tényleg láttam!
Éppen
velem szemben ült le. Bátran
a
szemébe néztem. Ő is csak nézett,
tudta,
hogy tudom,
értem
az egészet,
hiába
volt szakadt, büdös dzseki rajta.
Nagyi
megbökött
és
bokán rúgott aztán.
Mátyás
persze észrevette,
megrándult
az arcán egy-két ránc,
de
nem szólt egy szót se,
csak
szipogott.
Lehet,
hogy náthás
volt.
Már rég elmaradt mögöttünk
a
Monostor,
Mátyás
felnézett a Szent Mihály templomra,
és
akkor felkukorékolt egy ronda
hang:
„Biletele și abonamentele la
control!”
Hagyjuk
már! Jegy meg bérlet egy királynak?!
Még
jó is, Apa, hogy nem láttad,
hogy
lökdösték ki szegényt a megállóba!
Aztán
észrevettem, hogy az üres széken,
a
huzatra írva ott díszeleg szépen:
ITT
JÁRT MÁTYÁS.
Tisztára
így volt, Nagyi is megmondja!
Illusztráció: Gyólai Gabriella |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése