2017. április 18., kedd

Szabó Imola Julianna: Bori

Az egyik utolsó bejegyzésünkben Bori történetét Szabó Imola Julianna táncolja tovább. Az illusztrációt Varga Zsófi készítette, aki a kezdetektől gyakran szerepel a blogon összetéveszthetetlenül egyedi rajzaival.

Varga Zsófia illusztrációja


Bori, Bori elindult. Se nyomába, se léptébe. Ment az ötágú fához, a sárga csillagrésbe. Bori, Bori felrepült a hegy feletti kékre. A fák, akár a gyertyák, a lombok tűzben égtek. Jött az ősz, múlt a nyár, szaladt a tavasz, hátha utolérhet. Fújt a felhő, fújt az éj, koptak a hidak, a városi csendek. Marékba gyűlt a kő,  a tavakon levél tipegett. Vitte, hordta, repítette. Egy álmot, egy ígéretet, hogy jövőre már jön a hat, jön a tíz, és egyszer majd hetven. Milyen lassú az idő, ha múlik, milyen gyors, ha nem sietnél éppen.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése