2016. augusztus 18., csütörtök

Várfalvy Emőke, Smelka Sándor és Bertóti Johanna versei




Várfalvy Emőke: Lacimerick

Óvódás kissrác volt Laci,
vele járt fél tucat baci.
Kapsz egy ürgét plüssből,
hogy ritkábban prüszkölj!
Ugye jobb, mint egy snassz maci?


Szentimrey Zsófi illusztrációja



Smelka Sándor: Para-frázis

Ah, volt egy srác, úgy hívták, Laci,
Plusz volt egy ürge is meg még egy pasi.
Most róluk verselek,
De versem szétesett,
Hát ezért most nem jár a pacsi.


Fricska Dorka illusztrációja



Bertóti Johanna: tarka lepke

volt egyszer egy tarka lepke,
egész álló nap – olvasott.
annyit, hogy végül elnyerte
a doktori fokozatot.

és ez a nagytudós lepke
vadászni nagyon szeretett.
barátja volt az éj leple
(ha ilyet mondani lehet.) –

a lepkének vaddisznóhús
volt a kedvenc eledele,
hiábahogy akciódús
virággal volt a rét tele.

egyik éjjel aztán, mikor
egy vaddisznót levadászott,
egy ember (az arcán vigyor)
ott termett, és így kiáltott:

„netalántán álmot látok?
őrizetlen zsákmány ez itt...”
a lepkének sem kellett több,
tudta jól, hogy percnyi hezit-

álás itt sokba kerülne,
így szólt tehát: „hé, mi kéne?
mondom neked emberül: ne!
mert végül jaj lesz a vége.”

ennyi kellett az embernek.
azt hitte a disznó beszél.
először, mint kő, megdermedt,
aztán futott: „meg ne egyél.”

itt a vége, fuss el véle...
mese volt ez, nem is lepke.
az is lehet, igaz se volt,
mégis berepült füledbe.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése