Oldalak

2016. augusztus 31., szerda

Nagy Izabella: Nyári kilátó 1-2.



Nyári kilátó

Itt a nyár, a szünidő!
Koránfekvő-későnkelő.

Emeleti ablakon ha kinézek,
gyere te is, nézz velem,
legyünk olyan merészek!

három hosszú panelház
tetején galamb tivornyáz
jobbról ablak két balkon
balról virág négy kaspó
fent és lent csak ablakok
mögötte arctalan alakok –
legalul a nagy száj
szellősen nyílódó zár
reggel mind kifelé halad
napnyugtakor jönnek haza
s a közte lévő időben
a forró rekkenőben
szünidős gyerekcsapat
focipályára caplat
itt battyognak
ott vihognak
nevetésük felszáll ide
a magas tizedikre

Én meg nézem a szobából,
ahogy Bandi így kirándul
Mesivel kézenfogva,
miközben limonádét kortyolgat.


Bódi Kati illusztrációja


Nyári kilátó 2.

Nyáron az a legjobb
hogy későn kelhetek
erősen világítanak a reggelek
            és nem kell rohanni sehová.

Kucorogjunk az ablakhoz
nézzük mi szalad odakint
autók emberek autók megint
            rohanják az aznapot sután.

Szalad a virágmintás ruhájú néni
alig toppant egyet s zilál
megigazítja a ráncot a ruhán
            mert a hév épp zölden elsuhan.

Fiak focit rugdalnak a térre
elébb gurul majd megáll
bőrén az aszfalt gurigál
            lábaikhoz szökik és szót fogad.

Kiskutya ugat a póráz végén
sétáltatja a tipegő nagymamát
várja hogy elengedhesse magát
            kis orrával bokrokat keresve.

Amott cilleg Jani bácsi
a kemping bicajon félmeztelen
mert elhagyja íly szertelen
            kulcsot másoltatni megy keseregve.

Kordul a gyomor reggelire kész
bár lassan itt a leves ideje
a szobában izzadjuk a meleget
            és limonádét szürcsölünk vidáman.


2016. augusztus 30., kedd

Endrődi Kata rajza és versei




Endrődi Kata: Három rajz

Nemes Nagy Ágnes Nyári rajz c. versére

 

Vacsora fiammal


Hogy mit ettem? Elmondhatom.
De legjobb, ha megmutatom.

Megsütheted te is velem,
csak nézd, csak nézd 
a tűzhelyet.

Ez itt a serpenyő,
olajjal sercegő,
ez itt a só, a bors,
ez itt a könnyű, gyors
„ezittavacsora”
szükséges fűszere, 
ez itt a rántotta
ideje és tere.
Ez itt a sárgája,
van neki margója,
csurran az edénybe, 
mert ő a fehérje.
Ez itt a villa,
ez itt a keverés,
ez itt az öntés,
ez itt a megsülés.

Ha elkészül, tálalom.
(A tányért nem találom.)

Megesszük, ha estebédre harangot ütöttek.
Ez volt a rántotta, mit Daniék sütöttek.



Nyári rajz



Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.

Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd 
a szememet.

Ez itt a szikkadt fű,
mézszínű száradás,
ez itt az ujjamat 
élesen megvágás,
ez itt a serkenő,
sós vérre pillantás,
ez itt a cseppeket 
húnyt szemmel lenyalás.

Ez itt a kitines,
zizegő repülés,
ez itt a fullánktól 
húzódó ijedés,
ez itt a sok lábon
szaporán szaladás,
ez itt a viszkető
dudorkát vakarás.
Ez itt a tópart,
ez itt a rét,
ez itt a kavics,
épp egy marék.

Majd télen ezt előveszem, 
ha hull a hó, nézegetem.

Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a nyár, a ragyogó.


Nyári Rozi


Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha megmutatom.

Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd 
a gyermekem.

Ez itt a nemszabad,
ez itt a megmondtam.
Ez itt a naugye,
ez itt a semmise.
Ez itt a mármegint,
ez itt a hogyisne,
apán a fogaim 
nyoma a kórisme.
Ez itt a süket fül,
ez itt a zsiványság,
korlátot átlépni,
az ám a vagányság!
Ez itt az öntudat 
kétéves módra,
ő itt a kiskirály:
Júlia Róza.
Ez itt a dac,
ezek a hisztik,
ez itt az akarom,
mindegy, mit hisztek.

Majd ha megnősz, előveszem,
pityergélve emlékezem.

Emlékezem, pityergélek,
mesévé lett babalélek.


2016. augusztus 29., hétfő

Várfalvy Emőke: Gagyarászócska – Kalas Zsuzsa: Csigatakaró




Várfalvy Emőke: Gagyarászócska

Gyere kicsikém, ha már olyan édin kivike vagy,
anyucikád segít, apucit most hagyd!
Megmutizom neked azt a cuki kis izécskét,
add csak ide azt az aprócska kezecskéd,
s kucorodj ide kis fencsikédre!

Tudod, az úgy van te pinduri manócska,
hogy jön az a kerekes pöttömke bigyócska,
s gurul az incurka utacskán ügyeskén.
Ugye milyen izgi, drága szivecském?
Ahogy csak úgy erre meg arra szaladgál,
ne rázd az okos kis buksidat, ugyan már!
Most hova mész? 


Pernyész Dóra illusztrációja


Kalas Zsuzsa: Csigatakaró

Van egy zoknim, egy nadrágom,
Egy kakaópöttyös kabátom,
a kardigánom most épp nem lelem, de
van még egy sál, virágos,
anyáé lenne, de épp most mögöttem
uszályként lebeg, míg én
a parkettán tűsarkúban kopogok.
Van még vödröm, benne csigák,
két lassú, házas meg egy szertelen.
Azt gondoltam, hogy a sál
most, hogy már eluntam,
jó lesz arra is, hogy az az egy
mégse fázzon meg itt szegény meztelen.


2016. augusztus 27., szombat

Kiss Lehel: Imádkoztál? – Miklya Zsolt: Telefon


Kiss Lehel: Imádkoztál?

Balázs bátya, imádkoztál reggel?
Imádkoztam, persze, kisfiam!
Miket beszéltél a Jóistennel?
Megköszöntem mindent, ami van:
az új napot meg a tejeskávét,
na meg azt, hogy ma is van kenyér...
s imádkoztam érted is, hogy mindig
szófogadó, jó fiú legyél.
No, de mondd csak: te imádkoztál-e?
Persze!
És mondd, mit imádkoztál?
Hogy legyen akkora füled,
mint az elefántnak!
Márton Luca illusztrációja





 
Miklya Zsolt: Telefon

Mobilom nincsen, zavar, ha hívnak,
de főképp a telefonszemét zavar.
Összerezzenek, ha szólít a hang,
és falhoz állít. Már megint mit akar?

Valaki szólt, hogy engem keresnek.
Papóka, írtam egy verset. Kéred?
Hát persze. – Most jön a villamos, sárga
és csupa fog. Ha bekap téged, véged.

Ennyi? – kérdeztem volna először,
ha eszembe nem jut az első versem.
Gyönyörű – mondtam, és tök őszintén,
amíg a kibeszélhetetlent nyeltem.

2016. augusztus 25., csütörtök

Smelka Sándor: A szülő válaszol

Smelka Sándor: A szülő válaszol

1. A tudálékos

Márton Luca illusztrációja
Nos, szóval... érted?
Fiam, az úgy van, hogy nyilván...
De nem mindig, esetleg páros héten egyszer,
Munkanapokon talán... de mindenképp.
Érted fiam, ez egy koedukált
Vagy intravénás vagy infravénás?
Bizonyos kiszerelésben, jó futamidővel...
Hogy is mondjam, hogy megértsd,
Az egy olyan dolog, ami úgy működik,
Hogy van a váltóáram, aminek semmi köze nincs
A váltólázhoz, mégkevésbé a valutaváltáshoz...
Nos, hát a lényeg...
Fiam, most hova mész?!





2. Az elveszett

Milyen izé? Micsoda? Pokemon?!
Hova teszed? Mit nyitsz meg?!
Márton Luca illusztrációja
Egy szavadat se értem!
Vindoz muvi mékör?!
Az meg mi? Mire gondolsz?
Beszélj már magyarul!
Mi csinálsz?! Futtatod? Hova futtatod?!
Formatálás? Altkontroldel?!
Mégis miről hadoválsz?!
Májnkráft?! Finishim?!
Külső vincseszter?! SD memóriakulcs?!
Figyelj csak fiam, nem akarsz te véletlenül
Anyáddal beszélgetni?!




 
3. A telefonálós

Igen, Erzsikém, most jöttem haza,
Bevásároltam, vettem ezt-azt,
Majd leszakadt a karom.
Most berakom a mosást.
Várj csak... a gyerek.
Megint itt vagyok. Ja, a gyerek?
Nem tudom, mit akart.
Valami izé... hogyishívják...
Márton Luca illusztrációja
Lényegtelen.
Mit főzől?
Á én abba nem teszek tejet.
Csak víz, paprika, bors és be a sütőbe...
Igen, az én családom is válogatós.
Várj csak, újra a gyerek.
Megint itt vagyok.
Semmit nem akart, összevissza beszél.
Szerintem is Viktóriának kellett volna kiesnie szombaton,
Olyan orrhangja van, és végig hamis volt.
Bizony, nagy hátszele van.
Várj csak, hol a gyerek?!




2016. augusztus 24., szerda

Kiss Lehel, Bertóti Johanna és Miklya Zsolt altatói

Kiss Lehel: Altató

Alszik a méhekben a méz,
zászló sem rázza a népet...
Este van. Nekem ma kész!
Össze- és visszabeszélek.

Alszik a Moszkvics, a Szputnyik,
cuppogó, nagy repülések,
csizmák és csizmákban zoknik...
De ki altathat el téged?

Alszik a sztyeppéken a tűz,
körben az éjszaka éled.
Verssorokat fűz a nyír,
elmondtam most újra négyet.

Alszik a tej meg a lámpa,
tedd te is azt, nosza! Véged
nem lesz, ne félj! Valahára
ki tud elaltatni téged?

Alszik a sarokban a pók,
álmában gyöngysoron lépked.
Titkon egy szuvas fiók
ringat egy kis egérfészket.

Alszik a Párt (bocsi, az nem!),
Alszik aaa... alszik az élet.
Mára én végeztem, asszem...
De ki altathat el téged?


Fricska Dorka illusztrációja



Bertóti Johanna: altató

lehunyja szemét a tévé,
megpihen az ajtó. ni, a
lámpa is elszenderedik,
aludj el, kis Antónia.

szundít bundában a kenyér,
kenyérben a kalória,
a tej már édesen alszik,
aludj el, kis Antónia.

alszanak a muskátlik, és
horkolász a begónia,
a kaktuszok is szunnyadnak,
aludj el, kis Antónia.

alszik hosszában az utca,
alszik egész Pannónia,
meg a Föld, meg a naprendszer,
aludj el, kis Antónia.

***

lehunyja szemét a laptop,
versben elalszik a hiba.
az álom valóságot lop,
s alszik, alszik Antónia.


Bódi Kati illusztrációja


 
Miklya Zsolt: Bandi-altató

Az éj nagy szeme nyitva még,
a holdnak most van randija,
ezüst pupillapart a stég,
aludj már el, te Bandita.

A szúnyogot, hopp, elkapom,
legyekre jobb a kémia,
és zümmögöm és dunnyogom,
aludj már el, te Bandita.

Az állomáson is megállt
a féksikoly, a fékhiba,
átsínezik az éjszakát,
aludj már el, te Bandita.

A tolvaj is úgy indul el,
muszáj egyet ásítnia,
a térkamera felfigyel,
aludj már el, te Bandita.

Alusznak mind a pixelek,
tabletnek is van szundija,
pihen a pokémonsereg,
aludj már el, te Bandita.

A reggel roppant lusta még,
a holnap messzebb, mint a ma,
de addig én is szunnyanék,
aludj már el, te Bandita.

Lehetsz Bélabá, Mélabú,
Bagira, Sir Kán, Bandika,
pepitaszárnyú Marabu,
Csak aludj már el, Bandita.

Endrődi Kata illusztrációja