2013. november 9., szombat

Lackfi János: Sátánkutya



Figyelem! Ez a borzas hátú kutya hátborzongató.







Molnár Jacqueline illusztrációja
A Bobi a Sátán kutyája,
először is tiszta fekete,
másodszor mert a nyelve bordó,
harmadszor mert a szeme világít,
pluszba megharapott,
miközben simogattam
felülről lefelé a fejét,
meg a füle tövét.
Alulról felfelé harapott,
alattomosan belekapott a kezembe
háromszögű, hegyes fogával,
és utána mintha még
ki is röhögött volna,
úgy állt a szája széle
felfelé.
És most lehet, hogy
megfertőzött a Sátánnal,
mert azóta néha fordított keresztekről
meg varacskosan sütögetett
emberi végtagokról álmodom,
pokoli nevetést hallok,
és vérbe mártott testű, vörös hajú
pucér nők vigyorognak rám
hegyes fogakkal.
Lehet, hogy azt a filmet
se kellett volna megnézni,
amit a hülye Gerő mutatott a gépén,
hogy tök vagány,
tiszta pokoli.
A legkínosabb az volt,
hogy anyám meglátta a harapást,
elcipelt a Bobi gazdájához
és vérfagyasztó hangon követelte
az oltási igazolványt,
meg hogy kössék meg a kutyát,
ha veszélyes,
és én hiába ágaskodtam,
nem tudtam elolvasni a kiskönyvben,
hogy Bobi be van-e oltva
Sátán ellen.



A vers és illusztráció megjelent: 

2013, Móra Könyvkiadó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése